Címlap »

 
 

Archív: Törökségi világ és Belső – Ázsia

 

A Selyemúton a Világ Tetejére (Kirgizisztán – Kína)

2018. június 22 - július 5. A Kínát a Közel-Kelet karavánközpontjaival összekötő Selyemút legdrámaibb szépségű magashegységi szakasza a Tien-san és a Pamír nyáron járható gerincein vezetett át – összekötve a keletei és nyugati civilizációkat. Kiscsoportos utazásunk ezen az évezredes zarándokúton, Kirgizisztán hegyein keresztül (Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 2.750 m, de 80.000 km2 terület található 3.000 m felett !) vezet a kínai Kasgár-ba, a Takla-Makán sivatag peremére. Kasgárból Földünk legmagasabban haladó nemzetközi főútján a Karakoram Higway-en jutunk el a Pamír legfestőibb hegylábaiig. Kalandjaink során a magyar keletkutatók közül Almásy György (1867-1933), Prinz Gyula (1882-1973) és Sir Stein Aurél (1862-1943) lesznek „kalauzolóink”.

Kazahsztán és Kirgizisztán – Turán és a Tien-san földje

Időpont: 2017. szeptember 19 – 29. Kazahsztán: A 2.724.900 km2 területű (29 X magyarországnyi méret!) ország a rendkívüli felszíni és éghajlati változatosság földje. A Központi Tien-san 6.000 m magasság fölé szökő csúcsaitól – a Karagije mélyföld -132 m mély süllyedékéig, az állandóan csapadékos tajgáktól és sziklahavasoktól – a sivatagok néma világáig, itt minden megtalálható. Óriási ország –méretarányos jövőbeli reményekkel. Az még csak hozzáad különlegességéhez, hogy talán innen érkeztek hazánkba a Kis- és Nagykunság benépesítői, a kunok. Kirgizisztán: Az ország területe és tengerszint feletti magassága több mint kétszerese Ausztriáénak. 80.000 km2 vadon, félvadon található 3.000 m felett (!). A havasi legelők nomádjainak nyári élete alig változott valamit Dzsingiz Kán kora óta. A Selyemút csodálatos magashegységi szakaszain ősi életformák és építészeti emlékek várják az erre tévedő látogatókat. Utazásunk végigjárja az Isszik kul (Földünk második legnagyobb magashegységi tava) északi partjának legfontosabb látnivalóit, megközelítve a csodálatos Központi-Tien-san örök hóval és jéggel fedett vidékét.

Dervisruhában Közép-Ázsián át

Időpont: 2017. szeptember 13-24. Közép-Ázsia a magyar őstörténet kutatók és földrajzi felfedezők „bölcsője”. Kőrösi Csoma Sándor nyomán járva tudósok és utazók sokasága indult ide, mint pl. Vámbéry Ármin; Zichy Jenő; Szádeczky- Kardoss Lajos; Almásy György vagy Prinz Gyula, hogy csak néhány nevet említsünk a legismertebbek közül. A magyarság eredete mellett a Selyemút mesés karavánútjai, a kánságok és birodalmak fővárosai (Szamarkand, Buhara, Híva, Urgencs) is vonzották útkeresőinket. Programunk Vámbéry Ármin, a rendkívüli tehetségű orientalista 1862-63 évi expedíciójához hasonló útvonalat jár végig – a mai modern szállás és közlekedési körülmények figyelembe vételével. Ezért is választottuk híres művét – körutazásunk főcímének. A mai Üzbegisztán bejárása után utunk a Kara-kum sivatagba, illetve az elzárt Türkmenisztánba vezet. Mit kerestek itt felfedezőink? Mire leltek? Keressük meg együtt a válaszokat.

Irán - Klasszikus Perzsia körutazás

Időpont: 2017. október 20-28. Perzsia az emberi civilizáció egyik bölcsője. Nagykirályai 2.500 éve építették fel az ókor legszínesebb világbirodalmát, s az azóta eltelt évszázadok hosszú sora kivételesen gazdag művészettörténeti kincsestárat halmozott fel az ország területén. Siráz csodálatos palotái és kertjei, Jazd sárból gyúrt óvárosa, Kásán karavánszerájai – vagy Iszfahán mecsetjei, mind- mind az iszlám építészet remekei. Az országot járva ismerhetjük fel, hogy az itt élők legendás kedvessége és vendégszeretete – egyáltalán nem csak legenda.

Dervisruhában Közép-Ázsián át - Türkmenisztán

Időpont: 2016. október 7-16. Közép-Ázsia a magyar őstörténet kutatók és földrajzi felfedezők „bölcsője”. Kőrösi Csoma Sándor nyomán járva tudósok és utazók sokasága indult ide, mint pl. Vámbéry Ármin; Zichy Jenő; Szádeczky- Kardoss Lajos; Almásy György vagy Prinz Gyula, hogy csak néhány nevet említsünk a legismertebbek közül. A magyarság eredete mellett a Selyemút mesés karavánútjai, a kánságok és birodalmak fővárosai (Szamarkand, Buhara, Híva, Urgencs) is vonzották útkeresőinket. Programunk Vámbéry Ármin, a rendkívüli tehetségű orientalista 1862-63 évi expedíciójának a mai Türkmenisztánra eső szakaszát járja végig – a mai modern szállás és közlekedési körülmények figyelembe vételével. Mit kerestek itt felfedezőink? Mire leltek? Keressük meg együtt a válaszokat.

Dervisruhában Közép-Ázsián át

Időpont: 2016. október 5-16. Közép-Ázsia a magyar őstörténet kutatók és földrajzi felfedezők „bölcsője”. Kőrösi Csoma Sándor nyomán járva tudósok és utazók sokasága indult ide, mint pl. Vámbéry Ármin; Zichy Jenő; Szádeczky- Kardoss Lajos; Almásy György vagy Prinz Gyula, hogy csak néhány nevet említsünk a legismertebbek közül. A magyarság eredete mellett a Selyemút mesés karavánútjai, a kánságok és birodalmak fővárosai (Szamarkand, Buhara, Híva, Urgencs) is vonzották útkeresőinket. Programunk Vámbéry Ármin, a rendkívüli tehetségű orientalista 1862-63 évi expedíciójához hasonló útvonalat jár végig – a mai modern szállás és közlekedési körülmények figyelembe vételével. Ezért is választottuk híres művét – körutazásunk főcímének. A mai Üzbegisztán bejárása után utunk a Kara-kum sivatagba, illetve az elzárt Türkmenisztánba vezet. Mit kerestek itt felfedezőink? Mire leltek? Keressük meg együtt a válaszokat.

Kazakisztán - Turán végtelen országa

Időpont: 2016. június 3-10. A 2.724.900 km2 területű Kazakisztán (29 X magyarországnyi méret!) a rendkívüli felszíni és éghajlati változatosság földje. A Központi Tien-san 6.000 m magasság fölé szökő csúcsaitól – a Karagije mélyföld -132 m mély süllyedékéig, az állandóan csapadékos tajgáktól és sziklahavasoktól – a sivatagok néma világáig, itt minden megtalálható. Végtelen sztyeppéi a néhai nomád kultúra kialakulásának bölcsői. Vadonjaiban több farkas él, mint Kanadában, egén még ma sem ritkaság a kőszáli sasok röpte. Ásványkincseinek is köszönhető, hogy gazdasága robbanásszerűen bővül, újonnan épülő fővárosa Asztana az ultramodern építészet egyik fellegvára. Óriási ország – legalább ekkora jövőbeli reményekkel. Az még csak hozzáad különlegességéhez, hogy talán innen érkeztek a Kis- és Nagykunság benépesítői, a kunok.

Mongólia – Kazak Aranysas Vadászfesztivál az Altáj-hegységben

Időpont: 2015. szeptember 29 – október 7. A fenséges Altáj-hegység Szibéria (Oroszország), Mongólia, Kazakisztán és Kína határán húzódik, számos 4.000 m feletti csúccsal, örök hó- és jég borította gerincekkel. A hegység a türk nyelvek szülőhelye, jelentése ótörökül: Az Aranyhegyek. A zord éghajlatú vidék mongóliai oldalán tartják minden év októberében Belső-Ázsia legősibb nomád ünnepét, „a középkorból ittmaradt” Aranysas Vadász Fesztivált. Az egyedülálló rendezvény során a bemutatók és vadászatok megfigyelése mellett lehetőség nyílik a kazak sas-nevelő családok életének megismerésére, az égig érő Altáj ormainak megtekintésére és Mongólia múltjának megismerésére is.

Ujguria (Hszincsiang - Kína) és a Selyemút balladája

Időpont: 2015. szeptember 18 – október 1. A jugarok / ujgurok földje évszázadokon át úgy élt és él a magyarság kollektív emlékezetében, mint lehetséges őshaza. A hunok és saját nemzetsége eredetét kutatva, ide indult el Kőrösi Csoma Sándor (1784 – 1842), hogy kigyúló fáklyaként példát és utat mutasson a születő magyar orientalisztika megannyi, őt követő képviselőjének. Utazásunk kísérlet a nagy elődök kutatómunkájának, áldozatvállalásának bemutatására – Ujgurisztán különleges helyszínein. Rokonaink az ujgurok? Lelhetők sorsunkban közös vonások? A válaszok keresése közben feltárulhat előttünk e távoli, de mégis „olyan ismerős” törökségi nép múltja és jelene. Helyi kísérőink mellett Stein Aurél (1862-1943) kalauzolását is igénybe vesszük – nagyszerű munkáin keresztül.

Szulejmán legendás fővárosaiban

Időpont: 2014. szeptember 1-6. Szulejmán birodalma a „Devlet-i Ebed – müddet – Az Örökké való állam”- vagyis az Oszmán-Birodalom műemlékekben páratlanul gazdag fővárosain keresztül kalauzol utazásunk. UNESCO világörökségi kincsek és több mint fél évezrednyi katonai siker, hódítás krónikáin át. Az óriási szultáni mecsetek, a paloták, fürdők valamint parkok felfedezése közben is marad idő a kavargó bazárok zsongásának megtapasztalására, vagy egy ráérős esti vízipipás beszélgetésre. Az 1300-as évektől lavinaként növekedő néhai világbirodalom magterületének legszebb természeti tájait is bejárjuk, a Márvány-tenger türkiz kék hullámaitól az Uludag 2.500 m magas hófödte gerincéig. Bursa, Edirne és Isztambul falai a mai napig őrzik a világhódító szultánok és kalifák legendáit, korlátlan romboló-építő akaratuk keze nyomát. Valóban kíváncsi arra, ki is volt Nagy Szulejmán? Tartson velünk mesés keleti fővárosaiba.