Címlap » Magazin » BØSDALAFOSSUR – A Feröer-szigetek óceáni vízesése

 
 

BØSDALAFOSSUR – A Feröer-szigetek óceáni vízesése

 

A „Skandináv világ hatodik országa” bővelkedik az egyedi természeti szépségekben. Az Atlanti-óceán és a néhai jégpáncél által felszabdalt óriásvulkán találkozásánál a mélybe zuhanó Bøsdalafossur vízesés az egyik leghíresebb, „csak itt” megtapasztalható csoda.

 

Szubpoláris – óceáni esők

Az É szélesség 62º elhelyezkedő szigetvilág Földünk egyik legzöldebb élőhelye. Az Észak-atlanti áramlatnak köszönhetően éghajlata enyhe és határozottan csapadékos.  A szubpoláris és óceáni éghajlati területek határán fekvő partok téli középhőmérséklete + 3-4 ºC, míg nyáron + 9-10 ºC-ra „kúszik fel” a hőmérő higanyszála. A drámaian változatos domborzat következtében (óceánra néző, függőleges sziklák, meredek fjordok és égbe szökő hegyek) kis távolságokon belül is óriásiak a különbségek – szinte állandó vendégek a gyorsan mozgó felhők és a szél. A fátlan tundravidéken évente 210 napon esik az eső, vagy hó – hosszabb, rövidebb ideig. A csapadék évi átlaga 1.300-1.400 mm, ez a mennyiség már folyamatosan táplálni tudja a szigetvilág megszámlálhatatlan vízesését. A szubpoláris és óceáni esők egyik lélegzetelállító „ajándéka” az óceánba zubogó Bøsdalafossur.

A Sørvágsvatn / Leitisvatn

A Bøsdalafossur vízesés vizét a szigetvilág legnagyobb tava, a 3,4 km2 területű, több mint 5 km hosszúságban elnyújtózkodó Sørvágsvatn biztosítja. Az U alakú, néhai gleccservölgybe szorult moréna-tó vize kristálytiszta, beépítetlen partjai festőien szépek, így talán érthető, hogy minden, a távolabbi környezetében valaha létezett – vagy napjainkban is virágzó település is magának akarta / akarja. A tótól nyugatra eső Sørvágur városka lakói mindig is csak településük után nevezték a tavat – míg a keletre eső Miðvágur és Sandavágur városkák polgárai csak a Leitisvatn alakot használták / használják – ami  “tó  Leitinél” – vagyis a „tó keleti partja” jelentést rejti.

Az évszázados vita lezárása céljából és a messziről jött látogatók, kirándulók kedvéért mára megjelent Vatnið (“A tó”) névhasználat is. Mivel ez Feröer legnagyobb állóvize – mindenki tudja, hogy csak ez lehet „A tó”.

Az „A tó” déli partvidéke a fantasy filmek világába illő, „túlfokozottan” drámai táj: A 30 m magasságban az óceán felett összeszűkülő tavat mindkét irányból 200-300 m magas függőleges, az Atlanti-óceán fölé magasodó sziklák veszik körbe – az óriási hullámok állandó és időtlen ostromát állva.

Bøsdalafossur – séta a világok határán

A Bøsdalafossur vízeséshez vezető séta hossza 9 km (oda-vissza). A szintkülönbség kevesebb, mint 200 m, a helyi turisztikai hatóságok minden korosztálynak ajánlják, a 3 éves gyermekektől – a 99 éves örökifjakig. A séta nehézségi szintje és az életre szóló látványok „halmozása” az óceánpartra érve a fokozhatatlanságig fokozható: Óceánba ömlő vízesés; jégvájta „alpesi” tó; 100 m feletti, függőleges madársziklák; 300 m feletti méregzöld hegyek; a végtelen óceán és égbolt panorámái… s mindez egy helyen.

A Bøsdalafossur vízesésnél töltött idő – valójában séta a világok határán.

***

Szöveg: Gőgös Norbert
Kép: Gőgös Norbert; Internet források