Címlap » Magazin

 
 

Magazin

 

Jelentkezés, kapcsolat



UTAZÁSI FELTÉTELEK



ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL

Archívumok

A Gemenci erdő és rőtvadjai

A Gemenci erdő és rőtvadjai

A gímszarvas (régies nevén rőtvad) Magyarországon nő a világon a legnagyobbra. A valaha tabuként tisztelt, szent állat (hiszen még a nevét sem mondták ki elődeink, csak „körülírták”) a Dél-Dunántúl (Tolna-, Baranya- és Somogy-megyék) erdeiben kapitális méretű, sehol másutt nem látható agancs-koronát növeszt, napjainkban is. Ideális élettere a laposabb térszínen zöldellő, tisztásokkal és rétekkel kísért lombos és vegyes erdő. A kutatók szerint ezen belül is az ártéri, ligetes vadonokat kedveli, mert habár uralkodói vad – kedveli a dagonyát.  Ezekből a néhai rőtvadas ártéri erdőkből azonban mára alig maradt valami az öreg kontinensen. A gímszarvasok is inkább a mesekönyvek oldalain, honlapjain élnek tovább a legtöbb helyen…

 
Magyarország Trianon előtt: Erdély

Magyarország Trianon előtt: Erdély

Az országnyi méretű Erdély fogalma legalább három különböző értelmezésben szerepelt – szerepel a magyar közgondolkodásban. 1./ a Királyhágón túli, az államalapítás óta létező megyék területe adta „földrajzi Erdély”; 2./ Az Erdélyi Fejedelemség korszakában a magyar közigazgatás alatt álló területek (Ez több, nagyobb, mint a „földrajzi Erdély”); 3./ a Trianon következtében elcsatolt óriási, 103.093 km2 terület, 4.100 településsel, 5.257.000 lakossal. Írásunk ezt a legnagyobb, csak a XX. század óta létező Erdélyországot mutatja be – messze-messze a teljesség igénye nélkül.

 
Magyarország Trianon előtt: Délvidék

Magyarország Trianon előtt: Délvidék

Az Alföld legjobb termőföldjei, a Pannon-síkság déli végeit övező, emberemlékezet óta művelt, szelíd hegyekkel, a Duna és a Tisza adta rendkívül kedvező gazdasági és közlekedési helyzettel. A Délvidék elnevezés alatt összefoglalt 20.551 km2 terület Bácska, Nyugat-Bánát, a Szerémség és Dél-Baranya történelmi tájaiból épült fel. Népes, módos településein 1,5 millió ember élt. Történelmi okokból, Európában egyedülálló etnikai mozaikban: A magyarok mellett szerb és német lakossággal.

 
Magyarország Trianon előtt – Muravidék és a Muraköz

Magyarország Trianon előtt – Muravidék és a Muraköz

A Boldog Békeidőkben a nyugat-dúnántúli Vas-vármegye és Zala-vármegye területe és népessége is jelentősen nagyobb volt a mainál. (A két megye területe együttesen meghaladta a 11.000 km2-t, lakossága megközelítette a 900.000 főt!) Nyugati járásaikban a magyar többséget szlovének és a horvátok lakta vidékek is övezték. Lankás tájaikat a Rába-, Zala-, Lendva-, és a Mura folyók kiszélesedői völgyei szelídítették. Az igen terjedelmes és változatos Zala-vármegye déli határát a Dráva jelölte. A terület, ahol a Mura belétorkollott, tökéletes síkság, tökéletes termőterület volt.

 
Magyarország Trianon előtt – Őrvidék

Magyarország Trianon előtt – Őrvidék

Az Őrvidék bemutatását nagyon sajátságosan oldotta meg Cholnoky Jenő nagyszerű Magyarország földrajza c. művében: Két ½ oldalas felvételt közölt Fraknó, illetve Szalónak várairól, de ezen túlmenően egyetlen szót sem írt a tájról vagy lakóiról. Őrvidék (Burgenland) sajátságos helyzetéből adódott a hallgatás – nem az ismerethiányból. Moson-megye, Sopron-megye és Vas-megye nyugati területeinek soha nem volt külön, saját elnevezése, semmiféle feljegyzésben nem utaltak rá, mint önálló tartomány, vagy országrész. Itt húzódott azonban a  „Lajta határ”, vagyis az európai zárt német nyelvterület keleti vége. A magyar Szent Koronához mindig lojális, de már sok évszázada abszolút többségben lévő német lakossággal. „Ezen a határon évszázadok óta hátrált a magyar kultúra” fogalmaztak a korabeli társadalomelméleti munkák. „Már Mátyás király idején is Frigyes császár nyelvét beszélték az itteniek…” mondták az egyszerű emberek.

 
Magyarország Trianon előtt – Kárpátalja

Magyarország Trianon előtt – Kárpátalja

A Kárpátaljaként nevezett országrész Ung-, Bereg-, Ugocsa-vármegyékből és Máramaros-megye északi területeiből állt. 12.800 km2 területen, 1910-ben valamivel több, mint 600.000 lakossal. A köznyelvben csak „Erdős-Kárpátokként” vagy az Északkeleti-Felvidék részeként emlegették, népét döntően a ruszinok, vagy „kisoroszok” adták. Az Alföldre nyíló területein színmagyar városok és falvak sorakoztak, a felvidéki megtelepedéshez hasonlóan, […]

 
Magyarország Trianon előtt – Felvidék

Magyarország Trianon előtt – Felvidék

A Felvidékként megnevezett országrész összterülete 62.222 km2 volt. 3.567.000 lakossal, ebből kb. 1.064.000 fő volt magyar ajkú. Habár a természetföldrajzi elnevezés a Kárpátok északi hegyvidékeit, medencéit és folyóvölgyeit jelölte, Trianon következtében az Alföld, Kisalföld számos területe is ide sorolódott.

 
Magyarország Trianon előtt – Bevezető

Magyarország Trianon előtt – Bevezető

A XX. század beköszöntét üdvözlő Magyarország Európa (és a Nagyvilág) egyik leggyorsabban fejlődő, és legjobb gazdasági kilátások elé néző országa volt. Hatalmas területen (Horvát-Szlavónország nélkül is 282.870 km2), hatalmas regionális és életmódbeli különbségekkel. A lakatlan és szinte érintetlen Máramarosi-havasok őserdőitől – Temesváron, vagy Pozsonyon át – Fiume legmodernebb gyáraiig, a szellemi és kulturális emelkedést, gyarapodást élvezve.

 
Lesina – a Serenissima adriai támaszpontja

Lesina – a Serenissima adriai támaszpontja

A néhai Velencei Köztársaság (Serenissima Repùplica Vėneta /697-1797/) tengeri birtokai (Domini de Mar – a korabeli velencei szóhasználatban) az Adria keleti partjaitól – a Jón- és Égei-tengereken át – egészen Ciprus szigetéig terjedtek. Szent Márk evangélista szárnyas oroszlánjai tengerparti városok sokasága és szigetek százai felett őrizték a Serenissima flottáinak gazdagságot hozó útvonalait és vizeit. A mai Horvátország tengerpartja és szigetvilága anno Dalmatia Veneta (magyarul Velencei Dalmácia) kormányzóságához tartoztak. Szépséges, nehezen járható, hatalmas terület ma is. Szinte végtelennek tűnt 5 évszázaddal ezelőtt. Az Armada (Velencei Flotta) kormányzósága (Provveditore dell’Armata) stratégiai döntése és Lesina (a mai Hvar) városának 1278. évi velencei védelmet kérő nyilatkozata közösen indították el az adriai város (és azonos nevű sziget) rendkívüli fejlődését. Lesina / Hvar az Adria velencei flottaközpontjává és legfontosabb erődjévé emelkedett.

 
La Isla Bonita – La Palma

La Isla Bonita – La Palma

Spanyolország egyetlen „karibi szigete” La Palma-szigete – népszerű nevén La Isla Bonita (Csodálatos Sziget) egyedi helyet foglal el a néhai Spanyol Birodalom, illetve a mai Hispanophone (spanyol anyanyelvű) világ kulturális térképén. Lakói a „palmerók” évszázadokon át kulcsszerepet játszottak a Spanyol Nyugat-Indiákkal (Las Antillas Españolas) való kapcsolattartásban, sőt számos sziget (Kuba, […]