Címlap » Magazin » Death Valley – a Halál-völgye

 
 

Death Valley – a Halál-völgye

 

Rémisztő neve ellenére (vagy talán éppen ezért is…) a 13.650 km2 kiterjedésű Halál-völgye Nemzeti Park az Egyesült Államok délkeleti csücskének egyik leglátogatottabb természeti különlegessége. A „Szélsőségek földje”-ként is emlegetett világhírhedt terület rekkenő hősége mellett (1934-ben itt mérték minden idők második legmagasabb hőmérsékletét a világon, 56,7°C-ot árnyékban) rendkívül változatos tájképeinek is köszönheti ismertségét. Tudva, hogy 1917 nyarán 43 napon át nem csökkent 49°C alá a napi középhőmérséklet… igazi izgalmak elé néznek mindazok, akik augusztusban vagy szeptemberben csomagolják az arra indított útipoggyászt…

 

A nyár végi indulás

Az augusztusi-szeptemberi nyár melege már a Sierra Nevada óceán felőli, nedves és „hűvös” oldalán is kínzónak bizonyulhat. A Sierra Nevada 3.000 m fölé emelkedő gerince a második és egyben legmagasabb vízválasztó az állandóan párás Csendes-óceán és a sivatagos Halál- völgye mélyföldje között. „Jól nézzétek / nézzék meg a sequoiák zöldjét, mert holnaptól ilyesmit úgysem láttok / látnak” jegyzik meg a benzinkutasok, ha eláruljuk, merre is tartunk.

A Tehachapi-hágón át kanyarog a főút forrón szürke csíkja a sivatagos keleti oldalra, míg a nyereg állandó szeleit szélkerekek ezrei alakítják át hasznosítható energiává. Az autóból kiszállva „líbiai levegő” simogatja végig szabadon maradt porcikákat, a légkondicionáló biztonságát maguk mögött hagyó „kalandorok” hátára 2 percen belül tapad rá a ruha. S közben a kocsi hőmérője 90 °Fahrenheit- et (32 °C) mutat.

Hamarosan reggel 9:00 óra lesz… s a völgy mélyéhez közeledve sokszor 15-20 °C-val lesz melegebb… S ami a vicc, ez nem is vicc…

A Szélsőségek földje

A napsütéses órák rendkívül magas száma, s a felhőzet teljes hiánya mellett (1931 – 34 között, 40 hónap alatt 20 mm csapadék hullott!) az É-D csapásirányú, szalagszerű völgy óriási szintkülönbségei is hozzájárulnak a hőség kialakulásához. A Halál-völgy központi mélyföldje a Badwater (Rossz víz) medence a Nyugati félteke legmélyebb pontja. (-85.5 m a tengerszint alatt.) A mélyföldet szegélyező magashegységek keleten 1.900 m, míg nyugaton 3.000 m fölé tornyosulnak. A Telescope 3.368 m magas csúcsa közvetlenül a Badwater mélyföldjére tekint. A völgybe szorult forró levegő sokszor így hetekig nem tud lehűlni 40°C alá. A más sivatagokra jellemző éjszakai lehűlést ezen a helyen várhatjuk nap – nap után – hiába.

 

Az óriási szintkülönbség a forróság társaságában a mozgó dűnék homokját is foglyul ejti. A Szaharát idéző dűnék 6 különböző helyszínen hullámoznak a csúcsokkal szabdalt horizont felé. Tevék és galabeás beduinok nélküli „Arábia” várja a tikkadt látogatót. A látszólag élettelen táj kietlen szépsége mindenkire igen mély benyomást gyakorol.

„Talán jobb, ha a parkoló kisbuszt nem tévesztjük szem elől a túra során…” hangzik a javaslat a helyi vezetőktől.

Azután a járműből kilépve egy kazán forrósága fogadja a szerencsés önkínzókat: Lángoló szél égeti az arcot – egyesek szerint hallható a bőr perzselődése – napszemüveg nélkül lépni is lehetetlen, a vakító fényben.

A sivatagban járó ember testtömege akár  1/10-ét is elveszítheti 1 nap alatt. Így nem csoda, hogy a napközbeni túrák csak max. 1 óra hosszúságúak.

„Nem fogunk itt megsülni?” hangzik el sokszor a kérdés, a rövid túrák alatt is…

A tapasztalatok szerint – ha mi túrázók nem is, de a gyengébb minőségű bakancsaink talpa ropogósra sülhet. Amikor ég az ember talpa alatt a talaj – a legjobb módszer a chuchwallák (sivatagi gyík) által is alkalmazott 1 lábon állás, illetve ha megpróbálunk folyamatosan, de lassan mozogva, minél kisebb felületen érintkezni a forró homokkal.

Az Ördög golfpályája

Nehéz elhinni, hogy az utolsó jégkorszak végén (kb. 10.000 évvel ezelőtt) a látóhatárt tenger méretű óriástavak töltötték ki. A hőmérséklet gyors emelkedésével a tavak területe drasztikusan csökkent. Majd Krisztus korában a vízfelület megközelítőleg a Fertő-tó méretére zsugorodott. A víz mélysége 2 m alá csökkent, míg a folyamatos párolgás következtében a sótartalom a világtengerek sótartalmának 3-4 szeresére nőtt. A néhai vízi-világ mindent átvészelő utolsó hírmondói a fokozott védelem alá eső pupfish halacskák. A 2 cm hosszú, ezüstös-kék halacskák a visszamaradt sós forrásokban, gödrökben élnek, a 37 °C meleg vízben, aminek só-koncentrációja a Földközi-tenger értékeinek ötszöröse. (!)

A Furnice Creek-től (Kazán-szoros) délre a -85.5 m mély Badwater Basin (Rosszvíz-medence) legkülönlegesebb látnivalója az Ördög-golfpályája sómező.

Az utolsó 2.000 évben elpárolgott tó után maradt só-rétegek vastagsága 30-160 cm. A só hordónyi rögökké formálja a tömbösödött földet. Az oly ritkán jelentkező esők cseppjei pedig éles fogak millióit alakítják ki a só-rögökön.

Nehéz borzasztóbbat elképzelni – mint ez az elboronálatlan szántóföldre emlékeztető, milliónyi éles só-karommal a talpba és bőrbe vágó vidék. A forróságban táncoló délibáb, ha lehet, még tovább fokozza a kiszolgáltatottság érzését. Bizony, akár egy 30-40 perces séta is életre szóló élmény – embernek és túrabakancsnak egyaránt.

A magassági és hőmérsékleti szélsőségek mellett a Halál-völgye színeiben is a „leg”-ek felső régiójában foglal helyet. A holocénig tartó vulkáni és utó-vulkáni működéseknek köszönhetően számos hegyoldalon rikító színű ásványok, vegyi anyagok színezik a felszínt. A Festők palettája-ként híressé vált domboldal előtt állva az ember nem hisz a szemének:

Önkéntelenül is felmerül a kérdés: Vajon nem éppen azért teremtette Természetanya ezt a vidéket, hogy bárhonnan is érkezzünk – bármilyen világlátott tapasztalattal – itt ne tudjunk betelni a döbbenet és rácsodálkozás (hő)hullámzó érzéseivel?

Szöveg és kép: Gőgös Norbert