Címlap »

 
 

Észak világa

 

Jelentkezés, kapcsolat



UTAZÁSI FELTÉTELEK



ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL

eszak_slide

Atlanti-Kanada legszebb tájai

Időpont: 2019. június 10 – 24. UTAZÁSUNK CÉLKITŰZÉSE: Eljutni Kanada és az amerikai földrész legkeletibb pontjaira. Megismerni Észak-Amerika felfedezésének legősibb históriáit, Leifr Eiríksson vikingjeitől – James Cook kapitány koráig. Bejárni a Labrador-áramlat által alakított festői Atlanti-partvidék több-százéves városait, kikötőit és erődjeit – “Kanada bölcsőjét”. A néhai loyalisták tartományait - akik nem kértek a függetlenségi háborúból, a lázadó gyarmatosok zavaros szabadság ideáiból…

ÉSZAKNYUGATI ÁTJÁRÓK (USA – Kanada)

Időpont: 2019. június 24 - július 4. Két egymásra néző ultramodern metropolisz – együtt 5 millió lakossal, egymástól kevesebb, mint 3 óra távolságra. Seattle az USA – Vancouver pedig Kanada kulturális és gazdasági „óriás-bébije” – a világon egyedülálló, érintetlen természeti környezettel. Csak itt, a két óriás állam nyugati határvidékén fordulhat elő, hogy a felhőkarcolókat hátrahagyva, szinte azonnal örök hóval és jéggel borított óriásvulkánokhoz érjünk (Mount Rainier, Mount Olympos). Körös-körül óriási ősvadonokkal, az európaiak számára meghökkentő méretű nemzeti parkokkal. Itt, a Csendes-óceán észak-amerikai partvidékén csak a XIX. század végén hozták létre az első településeket. (!)  Az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Olympia- és Pacific Rim Nemzeti Parkok főgerincei alatt a világ legnagyobb mérsékelt-övi esőerdői és fenyvesei terpeszkednek. Csak itt - egyedül a világon – napokon át sétálhatunk az építési tilalom alatt álló, védett fjordokban és óceáni fövenyeken. Ráadásul az USA-ban és Kanadában „egyszerre”.

ALASZKA az óriások vadonja

Időpontok: 2019. július 9-21 A rövid sarki nyár világának bemutatása és megörökítése, Széchenyi Zsigmond (1898- 1967) vadász-expedíciós útvonalának „újrajárása” közben.

Feröer-szigetek

2019. augusztus 8-13. Európa egyik legtávolabbi zuga. Világunk része – vagy egy kicsit azon is túl talán…(?) Fjordok, a nyílt tengerből tornyosuló sziklafalak és egekbe érő méregzöld hegyek valószínűtlen vonalainak szigetvilága. Évezrede idesodródott vikingek legendái – máig is itt élő kései unokáik „hús-vér tolmácsolásában”. A hely, ahonnan Észak-Európa fővárosai a messzi délre esnek – az emberek, kiknek nyelvét csak Izlandon értik. Két tucat ismeretlen sziget, a romlatlan természet időtlen menedékei, ahol az Atlanti-óceán felhői születnek. Ez az utolsó vikingek otthona, a Skandináv világ „hatodik országa”.

YUKON - ALASZKA (Észak-Kanada – USA) - Utazás Alaszka fővárosától – az Aranyláz földjén

Időpont: 2019. augusztus 12-24. Kanada és Alaszka határvidékének északi vadonja az Aranyláz földje. Skagway (USA) vagy Dawson City (Kanada) fából épített városai mai is őrzik a XIX. század hangulatát, az ide özönlő aranyásók és szerencse-vadászok históriáit. Ma is vehetünk (jó szerencse esetén lelhetünk) aranyrögöt, ezüsttömböket – vagy helyben készült ékszereket. Ha ezekből nem kérnénk, coboly, farkas vagy hiúz gereznát. Földünk legnagyobb, nem sarkvidéki jégmezői alatt vezet utunk az atabaszka indián törzsek (tucson; hán; tanana) földjein, egészen a Top of the World (A Világ teteje) főút fordulójáig. Jack London nyomain járva, sőt - házában üldögélve próbáljuk megidézni a Vadon szava és az Aranyásók Alaszkában világát, helyszíneit. Kalandjaink során átszeljük a Yukon és Klondike folyókat, Alaszka legszebb fjordjait, hajón, kompon és csónakban… Végigutazzuk a White Pass & Yukon Route Railway páratlanul festői vasútvonalát, s fakultatív módon felrepülhetünk Kanada jéggel borított tetejéhez, az 5.959 m magas Mount Logan-hoz is.

Tromsø a sarkkutató expedíciók alaptábora és az Aurora borealis titkai

Időpont: 2020. február 18-23. Az Északi szélesség 69°41' (!) mentén elterülő Tromsø 350 km távolságra „van túl” Északi sarkkörön. A Tromsøya-sziget 36.000 lakosú nagyvárosa és azonos nevű megyéje az égbeszökő Lyngen-Alpok jégmezőinek és porhóval fedett viking legendáinak északi határvidéke. A XIX. században vált a Novaja Zemljától – Grönlandon át – Észak-Kanadáig tartó prémvadászatok, majd az Arktisz expedíciók és kutatás „alaptáborává” és központjává. Napjainkban 3.000 diák tanul egyetemein, s itt működik a titokzatos Aurora borealis (északi fény) kutatásának talán legismertebb intézménye. Február hónap minden napján 18.00 – 24:00 óra között ez a vidék az „Aurora borealis epicentruma”.

Eszkimók között Grönland hómezőin

Időpont: 2020. március 15-21. A csaknem 2.200.000 km2 területű szigetóriás az Északi szélesség 60°- tól, annak 83°-ig terjed, az ember által lakható világ határáig. Lakossága lassan eléri az 57 ezer főt, akik 80%-a kalaallit eszkimó (nyugat-grönlandi eszkimó). Másvilág ez. Egy Magyarországnál 18 x nagyobb fagyos szikla, gigászi jégsapkával, úszó jéghegyekkel, bálnavadászokkal, húzott szemű, kifogyhatatlan energiájú szánhúzó kutyákkal. Itt jégből épülnek az UNESCO világörökségi kincsei, s a rövid sarki nyár közeledtével az éjszaka is napfényben ragyog. A küszöbön át itt a vadonba lépünk, s minden lépésünk nyomot hagy…

SPITZBERGÁK - A Jégvilág

Időpont: 2020.  április 5 – 12. Az északi szélesség 78° felett elterülő Spitzbergák (Svalbard) bolygónk legészakibb, állandóan lakott, speciálisan szervezett expedíciók nélkül is megközelíthető területe. A szigetvilág az „Arktisz kutatásának kapuja” - hiszen innen indult majd minden híres sarkvidéki felfedező életpályája, felfedezőútja – és változatlanul így van ez ma is.  Elég csak Nils Adolf Erik Nordenskiöld (1832 - 1901), Fridjof Nansen (1861 – 1930), vagy Roald Amundsen (1872-1928) neveit megemlítenünk. Ide jutott el 1910-ben Cholnoky Jenő (1870-1950), a magyar földrajz tudomány egyik legnagyobb alakja, hogy 4 évnyi előkészület után megjelentesse A Jégvilág című nagyszerű munkáját. Utazásunk ezen „magyar nyelvű jég enciklopédia” segítségével járja be a Spitzbergák hófehér sarki vadonját. Elérkezett az idő, hogy elinduljunk az Északi sarkvidék végtelennek tűnő jég- és hómezőin. Kényelmes, fűtött szállásunkra visszatérve – minden napot felfedezőként élhetünk meg, az éjféli nap szikrázó fényénél – Földünk legnagyobb szárazföldi ragadozói, a jegesmedvék birodalmában.