Atlanti-Kanada legszebb tájai

 

ÚJ-SKÓCIA – NEW BRUNSWICK – PRINCE EDWARD-SZIGET – NEWFOUNDLAND  
A vitorlás flották, halászok – bálnavadászok és jéghegyek Odüsszeiája

Időpont: 2019. június 10 – 24.
Létszám:  16 fő + 1 fő magyar kísérő + 1 fő kanadai sofőr
Utazás: Menetrendszerinti repülőjárattal Halifax-ba, majd St. John-ból Budapestre
Helyszíni közlekedés: Különbusszal és óceáni kompokon
Szállás: Színvonalas szállodák, lodge-ok 2 ágyas szobáiban
Ellátás: Reggeli
(Vacsora napi költsége: 15 – 50,-CAD/fő)

UTAZÁSUNK CÉLKITŰZÉSE: Eljutni Kanada és az amerikai földrész legkeletibb pontjaira. Megismerni Észak-Amerika felfedezésének legősibb históriáit, Leifr Eiríksson vikingjeitől – James Cook kapitány koráig. Bejárni a Labrador-áramlat által alakított festői Atlanti-partvidék több-százéves városait, kikötőit és erődjeit – “Kanada bölcsőjét”. A néhai loyalisták tartományait – akik nem kértek a függetlenségi háborúból, a lázadó gyarmatosok zavaros szabadság ideáiból…

Amerikaiak földjét, akik az USA ellen védték a Brit Birodalom értékeit…(!)

Halifax és Charlottetown XVIII-XIX. századi nagyvárosaiból indulva a Jéghegyek útvonala (Iceberg Alley) mentén jutunk fel Newfoundland legvadabb, UNESCO világörökségi védelem alatt álló fjordjaihoz és halászfalvaihoz. S mi történik, ha menet közben kicsit átfagynánk? Sehol a Földön nincs annyi rum & whiskey, illetve ír- skót- vagy angol tengerészkocsma, mint a festői St. John’s-ban, Newfoundland és a tőkehal halászat fővárosában.

1. nap: Irány Új-Skócia!

Találkozás reggel 09:15-kor a Liszt Ferenc reptéren. Elrepülés Halifaxba 11:15-kor, frankfurti és montreali átszállással. Útközben Atlanti-Kanada és tartományainak „elhelyezése” a térképen, az óriási térség fontosabb topográfiai adatainak áttekintésével. Vázlatos áttekintés az 55.300 km2 területű (kanadai léptékben igen picinyke) Új-Skócia természeti képéről, egyedi adottságairól, különös tekintettel a „körbeölelő” halban egyedien gazdag öblökre: Szent Lőrinc-öböl, Fundy-öböl, Maine-öböl. Felkészülés az 1749-ben alapított főváros, a több mint 400.000 lakosú Halifax, múltjáról és jelenéről. (A város a legélhetőbb kanadai nagyváros és a Top 5 kanadai település címet is elnyerte. Észak- és Dél-Amerika összes nagyvárosának összehasonlításában a No2 legélhetőbb jövőbeli metropolisz jelölés büszke gazdája/!/)

Megérkezés Új-Skócia fővárosába este 21:00-kor. Ismerkedés helyi sofőrünkkel, majd utazás hotelünkbe. Pihenő, erőnktől függően fakultatív esti-éjszakai szabadprogram. 

Éj Halifaxban

 2. nap: Halifax – a loyalisták dicséretétől a Dal koráig; Az UNESCO világörökségi Lunenburg

A főváros és a tartomány XVII-XIX. századi múltjának rövid ismertetése a 3 teljesen különböző látásmód (1./ mi’kmaq indiánok – az őslakók; 2./ francia betelepülők – az első gyarmatosítók; 3./ skót-ír és angol bevándorlók – a többségi lakosság) alapján. Sztorik az 1688 – 1763 között zajló francia és indián háborúkról, illetve az Amerikai függetlenségi háború (1775-1783) idején ide menekülő loyalista gyarmatosok tömegeiről.

Miért költözött ide még David Mathews, New York polgármestere is 1783-ban? Miért választották az itt élők az angol koronát, s védelmezték szabadságukat a fiatal Egyesült Államoktól? – Válaszok keresése a nem mindennapi kérdésekre, a mindennapi (tan)könyvektől eltérő megközelítésben. Séta a város fölé magasodó Citadel Hill robosztus erődjében. A skót regimentek (szerencsés esetben), s Halifax nagyszerű panorámáinak fényképezése. Séta a város ikonikus óratornyához, az 1803-ban Londonból, Edward kenti herceg által küldött (s azóta zavartalanul működő) Town Clock-hoz. Rövid látogatás az 1749-ben átadott St. Paul templomnál, majd séta a viktoriánus Barrington Street forgatagában. Vázlatos ismertető a város rendkívüli oktatási szerepéről, 7 egyeteméről, különös tekintettel a világhírű „Dal”-ra (Dalhousie University). Közös látogatás a hangulatos kikötőnegyedben. Elutazás az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Lunenburg városába a déli órákban. A déli part legérintetlenebb halász városkája a XVIII. században betelepült német, svájci és hugenotta bevándorlók – máig élő skanzenje. Nyitvatartástól függően látogatás az Atlanti Halászat Múzeumban (Fisheries Museum of the Atlantic), majd séta a több százéves utcákon. Hazaúton pihenő Peggy’s Cove álomszép halászfalvában, csoportkép készítéssel annak híres világítótornyánál. Esti visszaérkezés Halifaxba.

Éj Halifaxban

 3. nap: Az UNESCO világörökségi Fundy-öböl; New Brunswick érintőlegesen

Reggeli után elutazás a félsziget északi partjára, a Fundy-öbölhöz, az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Joggins Fossil Cliffs Parkba. Az Új-Skóciát New Brunswick tartománytól elválasztó öböl a Modern világ 7 természeti csodájának egyike, Földünk legnagyobb (14-16 m) apály – dagály szintkülönbségeivel. Joggins meredek partjainak dagályai szenzációs kövületek sokaságát mossák ki, napról – napra. Továbbutazás New Brunswick tartomány déli határvidékén, a gigászi méretű, 12.900 m hosszú (!) Confederatin Bridge hídhoz. Érintőleges ismertetés a III. György tiszteletére (A Hanoveri dinasztia uralkodója volt) a szászországi Braunschweig városáról elnevezett New Brunswick tartomány gazdag múltjáról és jelenlegi gazdagságáról. A Konföderáció híd fotózása, majd utazás a hídon, 40-60 m magasságban a Prince Edward-szigetre, Kanada legkisebb tartományába. Vezetés a TransCanada főúton Queen County-ba (Királynő megye), majd a fővárosba, Charlottetown-ba, „Kanada bölcsőjébe”, késő esti érkezéssel.

Éj Charlottetown-ban

4. nap: Charlottetown diszkrét bája; Prince Edward Island Nemzeti Park

Reggeli séta Észak-Amerika egyetlen gyalog is bejárható fővárosában, sztorikkal az 5.660 km2 területű, 143.000 lakosú „mini-állam” gazdag múltjából, Jacques Cartier 1534. évi megjelenésétől, a franciák 1758. évi kitelepítéséig – illetve az 1767. évi nagybirtok lottóig, amikor a rendkívül termékeny sziget tartomány földjei brit nagybirtokosok kezére kerültek. A séta legfontosabb helyszínei: Viktória királynő Park; Fanningbank (Government House); Provincial Government Building (Parlament); St. Dunstan’s Bazilika. Az 1864. szeptemberi Charlottetown Konferencia igaz meséje – Kanada létrehozásának áttekintése dióhéjban – a helyszíneken, a viktoriánus épületeken kívül – és belül. Délutáni látogatás a Prince Edward Island Nemzeti Park óceánparti dűnéinél, ismertetéssel az előttünk elterülő Szent Lőrinc-öböl élővilágáról.  Ismerkedés Lucy Maud Montgomery (1874 – 1942) életével az Anne of Green Gables emlékhelyen. Koraesti visszaérkezés szálláshelyünkre.

Éj Charlottetown-ban

5. nap: A Szent Lőrinc-öböl hullámain; A Cape Breton Island sziget erdői

Reggeli után utazás a TransCanada főúton Wood Islands kikötőjébe. 70-80 perces hajózás a Szent Lőrinc-öböl vizén át, Caribou (Rénszarvas) mólóihoz. Utazás rövid fotószünetekkel Új-Skócia legritkábban lakott vidékére, a több mint 10.000 km2 területű, „ciprusnyi”, Cape Breton Island szigetre. Kora esti megérkezés a Viktória-megyei Bras D’Or-tó partjára, Baddeck (keltául Badaig) városkájába. Bevezetés a Cape Breton Highland, afféle „Új-Skót-felföld” természetföldrajzába, felkészülés a másnapi kalandokra, a Cabot Trail és a Skyline Trail látnivalóra. Fakultatív késő esti kocsmázás, szerencsés esetben élő kelta zenével, s kelta anyanyelvű kocsmatöltelékekkel…

Éj Baddeck-ben

 6. nap: A Cape Breton Highland Nemzeti Parkban

Kora reggeli indulással utazás a 298 km hosszú Cabot Trail festői útvonalán Inverness megye központi, mégis lakatlan területeire. A Skót-felföld és az Új-Skót-felföld” összehasonlítása, rövid szünetekkel Margaree Forks és Margaree Harbour falvaiban. Az előbbi tájképileg – az utóbbi élővilágában gazdagabb. A  Cape Breton Highland Nemzeti Park hegyeiben lombhullató erdők, fenyvesek és montán tundrák váltakoznak, igen tekintélyes nagyvad állománnyal (prérifarkas, hiúz, fekete medve, hód, jávorszarvas, fehérfejű halászsas). A nemzeti park északi határa a Szent Lőrinc-öböl, míg déli az Atlanti-óceán. A közvetlen vízparti megfigyelő pontokról 6 féle bálna (!), 5 féle delfin, s 3 féle fóka is fényképezhető (szerencsés esetben). Rövid séta Chéticamp francia kisvárosában. Visszavezetés az óceán partján Baddeckbe, esti megérkezéssel.

Éj Baddeck-ben

7. nap: Időutazás Louisbourg erődjébe; Az Atlanti-óceánon

Reggeli utáni utazás a Louisbourg Erőd Nemzeti Emlékhelyre. A XIV. Lajosról elnevezett, néhai francia erőd az amerikai kontinens egyik legnagyobb európai építménye. 1713-tól fejlesztették Új-Franciaország keleti kapujává, majd több háborúskodás után, 1758-ban került véglegesen brit tulajdonba. Közös séta az élő skanzen városban – ismertetéssel a XVIII. századi életmódról.  Utazás a sziget egyetlen városa, Sydney óceáni kikötőjébe. Felszállás óceánjáró kompunkra, kabinjaink elfoglalása. Éjszakai utazás az óceánon New Foundland irányába.

Éj az Atlanti-óceánon

 8. nap: Newfoundland & Labrador

Reggeli megérkezés Newfoundland szigetére, kikötéssel annak délnyugati csücskében, Channel-Port aux Basques mólóin. Ismertető a 109.000 km2 (!) területű óriássziget természetföldrajzáról, majd 10.000 km (!) hosszúságú tenger és óceánpartjainak halvagyonáról. Utazás a „skóciai hangulatú” Codroy-völgyben, a két oldalon emelkedő Long Range Mountains hegység és az Anguille vonulatok fotózásával. Menet közben felkészítés az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Gros Morne Nemzeti Park látnivalóiból, a Szent Lőrinc-öböl mentén fekvő, a jégkorszakban lekoptatott hegy- és fjordvidék természeti kincseiből. A nemzeti park területe meghaladja az 1.800 km2-t, geológiai és geomorfológia változatossága is egyedülálló. Este newfoundlandi tengerész- és kocsmai dal bemutató, közös énekléssel.

Éj a Gros Morne Nemzeti Parknál

 9. nap: A Gros Morne Nemzeti Park fjordjai

Reggeli után séta a Coastal Trail festői tengerpartján, szerencsés esetben bálnafotózással. 3 km könnyű séta a Western Brook Pond kikötőjéhez, majd 2 órás hajókirándulás bolygónk talán legtisztább édesvizű taván, az elképesztő panorámák és a 352 m magas Pissing Mare Falls vízesés fényképezésével. (A több mint 30 km hosszú, rendkívül mély tó környezetében semmiféle környezetszennyezés nincs – hiszen a térség lakatlan.)  Délután a rendelkezésre álló időtől függően séta a Table Lands „sivatag-szerű”, talajtakaró nélküli peridotit és más mélységi átalakult kőzetein. Csoportkép készítése a Teleki zászlóval. Esti visszaérkezés szállodánkba.

Éj  a Gros Morne Nemzeti Parknál

10. nap: Twillingate a Jéghegyek útján (Iceberg Alley)

Reggeli utazás Grand Falls-Windsorba. Látogatás a Salmonid Interpretation Centre központban: Ismerkedés az atlanti lazacok életciklusaival – és igen komoly gazdasági jelentőségükkel.

A Notre Dame Bay-öböl keleti partvidéke ezernyi apró szigetének egyike Twillingate. Az elmúlt évtizedek út és hídépítéseinek köszönhetően mára közúton is elérhető a sziget, s az azonos nevű 2.300 lakosú halászfalu, a „Jéghegyek fővárosa”is. A település a Labrador-áramlat „sodorvonalán” fekszik, így ez Grönland sodródó jéghegyeinek legfontosabb állomása. Az Iceberg Alley (Jéghegyek útja) bolygónk leghíresebb jéghegy áramlata, áprilistól – augusztusig, évi több tízezer méltóságteljesen haladó, fagyott „hegyóriással”. Látogatás egy fókavadásznál (az ősi mesterséget néhányan még ma is űzik), majd pihenő és jéghegy-les a Long Point Lighthouse magaslatáról. Időjárástól függően 2 órás fakultatív hajózás, jó szerencse esetén a jéghegyek között.

(90,-CAD/fő)

Éj Ganderben

11. nap: A tajga zöldjei: Terra Nova Nemzeti Park; Bonavista-félsziget, a bálnák bölcsője

Reggeli utazás után belépés a Terra Nova Nemzeti Parkba. A park az Appalache-hegység és az Atlanti-óceán találkozásának zöld vadonja, terjedelmes tajgával, fjordokkal, félszigetekkel és nagyszerű hegyi kilátópontokkal. A fenyvesek emlősei közül a baribálok (fekete medve), karibuk, jávorszarvasok figyelhetők meg leginkább, de „szapora” a fehérfejű halászsas állomány is. A Northwest Arm fjord fotózása Cobblers Brooknál, majd séta a Sandy Pond tengerszem körül. Könnyű túra az Ochre Hill kilátójához.

Ismerkedés a Golf-áramlat és a Labrador-áramlat keveredésének hatásaival, a Grand Banks tengeralatti platóinak páratlan halgazdagságával, a halászok, néhai bálnavadászok és outport-ok életével. Vezetés a festői Bonavista-félszigeten. A Trinity Bay, az Atlanti-óceán bálnákban leggazdagabb öble élővilágának megismerése, a helyi szemléltetések alapján. Séta Trinity öreg házai között, majd átutazás Bonavista városkájába. Fotózás a Cape Bonavista Világítótoronynál, majd a John Cabot 1497. emlékműnél.

Éj Clarenville körzetében

12. nap: Az Északnyugati átjáró feltárói; Hajózás a Witless Bay Rezervátumban

Reggeli után utazás délre a Trans-Canada főúton, közben az összességében több mint 8.000 km hosszúságú, az egész országot átszelő autópálya rendszer nyomvonalának, históriájának vázlatos ismertetése. Történetek a kanadai észak legfontosabb felfedezőiről, az Északnyugati átjáró kutatóiról: Martin Frobisher (1535-1594); Henry Hudson (1565-1611);  Sir William Edward Parry (1790-1855); Robert Abram Bartlett (1875-1946);  Robert Edwin Peary (1856 –1920).

Látogatás a Cape Spear Nemzeti Emlékhelyen, Newfoudland legrégebbi világítótornyánál. A Teleki zászló kitűzése Észak-Amerika legkeletibb pontján, majd csoportképkészítés. Fakultatív hajózás a Witless Bay Rezervátum lundákban és bálnákban is igen gazdag vizein. (A part-menti vizekben 20 féle óceáni emlős él, ezek közül több is megfigyelhető jó szerencse esetén: fin; humpback; sperm; minke; pilot bálnák, de számos alkalommal orca és más kisebb cet is.) Figyelem: a hajózás időjárásfüggő, rossz idő esetén nem tartható meg.(70,-CAD/fő)  Séta  Quidi Vidi Village határozottan bűbájos halászfalvában, rövid szabadprogrammal.  Megérkezés Newfoundland & Labrador fővárosába, St. John’s-ba. A város színes utcácskái ma is középkori hangulatúak, megannyi évszázados történettel, az ide betért felfedezők, kalózok és az Újvilágba eljutó mindenféle jól csengő nevű tengeri gazfickók legendáival (Sir Humprey Gilbert; Sir Walter Raleigh; Sir Frances Drake). „Észak-Amerikának nincs is történelme…” hangoztatják egyesek – amíg meg nem érkeznek ide: 1775-ben már 80 szállodája és tavernája működött (!), s évi 1 millió liter rumot importáltak a szomjas tengerész lakosságnak (!) A több mint 400.000 km2 területű óceánparti állam lakossága ma is alig több, mint félmillió fő – s ennek 20%-a a fővárosban él. John Cabot, VII. Henrik király admirálisa 1497. június 24-én, Keresztelő Szent János napján hajózott be az egyedien szép fekvésű és jól védhető öbölbe – így kapta a felépülő város a nevét. Ez a néhai amerikai Brit Birodalom szülővárosa –  s azóta is Kanada legkeletibb kulturális központja. Koraesti séta a kikötő fölé magasodó óváros hangulatos utcáin: Court House (Bíróság) – Városháza és a Trans-Canada Főút 0 Km köve – Keresztelő Szent János Anglikán Katedrális – Government House (Kormányzói Palota) – Colonial Building.

Éj St. John’s-ban

13. nap: St. John’s meséi

Reggeli után buszos túra: Látogatás a Signal Hill parkjában a Cabot Toronynál és a régi ütegeknél, majd séta a North Head Trail „óceánba érő” ösvényén.

Délutáni szabadprogram és fakultatív fish& chips vagy stake búcsúvacsora lehetőség, jó whiskey-vel öblítve, jó sörrel lágyítva. A látottak értékelése – a következő kanadai utazás terveinek szövögetése…

Éj St. John’s-ban

14. nap: Hazautazás

Kései kijelentkezés hotelszobánkból, majd vásárlás és szabadprogram a fővárosban. Kora délutáni utazás a reptérre. Elköszönés helyi, kanadai sofőrünktől, elrepülés Budapestre 16:05-kor, átszállással. Éjszaka a repülőn. Hazaérkezés Budapestre a 15. napon, délelőtt 11:15-kor.

Részvételi díj: 1.159.000,-Ft
Baleset, Betegség és ,Poggyászbiztosítás köthető
Repülőjegy irányár, illetékkel 410.000,-Ft
Kanadai  ETA ügyintézés 12.000-Ft
Stornó biztosítás kötelező
Belépők 69,-CAD
Elvárt borravaló 105,-CAD
Hajózás Új-Skóciából – Newfoundlandra, 2 ágyas kabinban 130,-CAD
Kompolás a Prince Edward szigetről A részvételi díjban
Gros Morne Nemzeti Park fjord hajózás A részvételi díjban
1 ágyas felár: 1.490,-CAD
Fakultatív bálnales hajózás: Létszámtól függően 70-90,-CAD/ alkalom