Címlap »

 
 

Kárpát-medence

 

Jelentkezés, kapcsolat



UTAZÁSI FELTÉTELEK



ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL

Székelyföld legmagasabb havasai - „Moldva Olümposza” és a Gyímesek

Időpont: 2020. augusztus 3-9. Székelyföld északi- és keleti határvidékén a hegyek az egekig nőnek. Nem csak a költői képzelet szárnyán, vagy a népdalok strófáiban – hanem előttünk tornyosuló, irdatlan valóságukban. Itt „trónolnak” a Kelemen-havasok jégformálta, csipkézett főgerincéből kiemelkedő, 2.000 m feletti csúcsai (Kelemen-Cserbükk: 2.013 m; Kelemen-forrás csúcsa: 2.032 m; Rekettyés: 2.021 m; Magyar Negoj: 2.081 m) és itt vigyázza a tájat a „Székelyföld teteje”, a sokszor nyáron is hófödte, 2.102 m magas Teleki-csúcs (Kis-Pietrosz) piramisa. Itt bújik meg a fenyvesek mélyén az Ásványvizek Királynőjét adó Borszéki-medence, a régi Magyarország egyik leghíresebb fürdővárosa, s innen közelíthető meg a Csalhó, „Moldva Olümposza” sziklarengetege. Az, hogy a Békás-szoros, a Kis-Cohárd (1.344 m), az Isten széke (1.380 m), a Maros-áttörés és meseszép Gyímesek is reánk vár - csak további feltöltődési lehetőség, testnek és léleknek.

Aranyosszék, Háromszék, Erdővidék és a Barcaság

Időpont: 2020. október 4-11. Aranyosszék, Orbán Balázs szavaival „a Székelyföld különálló, annak egy későbbi gyarmata”, s a határvidékét védő Torockó-hegység Erdély legdrámaibb szépségű tájaihoz tartoznak. Honismereti (idő)utazásunkat, innen a Székelykő (1.129 m) bércei alól kezdjük, Nagyenyeden és Gyulafehérváron át – a Háromszéki-havasok irdatlan fenyveseiig. Egy napot töltünk Kommandón, a Kárpát-medence legmagasabban fekvő magyar településén, a „Kis-Himaláját” keresve, de belekóstolunk a nagyvárosi komfort körülményeibe is, Sepsiszentgyörgyön. Végigjárjuk a festői Vargyas-szurdok minden zugát, elérhető barlangját – amikor a legszínesebb ez a táj: a vénasszonyok nyarán.