Aranyosszék, Háromszék, Erdővidék és a Barcaság

 

Jelentkezés, kapcsolat



UTAZÁSI FELTÉTELEK



ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL

Székelyföldi honismereti túra – ahalyt kitérővel a Német Lovagrend erdélyi emlékeinél

Időpont: 2020. október 4-11.
Utazás: 50 fős busszal
Szállás: Szálloda, panziók és falusi vendégházak 2 ágyas, külön fürdőszobás szobáiban
Ellátás: 4 napon reggeli és vacsora, Sepsiszentgyörgyön 3 napon reggeli
Sepsiszentgyörgyön vacsora előzetesen igényelhető
Létszám: 46 fő + 1 fő tudományos vendég + 1 fő szakvezető

Tudományos vendég: Dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója

Aranyosszék, Orbán Balázs szavaival „a Székelyföld különálló, annak egy későbbi gyarmata”, s a határvidékét védő Torockó-hegység Erdély legdrámaibb szépségű tájaihoz tartoznak. Honismereti (idő)utazásunkat, innen a Székelykő (1.129 m) bércei alól kezdjük, Nagyenyeden és Gyulafehérváron át – a Háromszéki-havasok irdatlan fenyveseiig. Egy napot töltünk Kommandón, a Kárpát-medence legmagasabban fekvő magyar településén, a „Kis-Himaláját” keresve, de belekóstolunk a nagyvárosi komfort körülményeibe is, Sepsiszentgyörgyön. Végigjárjuk a festői Vargyas-szurdok minden zugát, elérhető barlangját – amikor a legszínesebb ez a táj: a vénasszonyok nyarán.

Marienburg (Földvár), Honigberg (Szászhermány), Tartlau (Prázsmár) és Zeiden (Feketehalom) erődtemplomainál „szomszédolva” a Német Lovagrend erdélyi emlékei után kutakodunk. …No és végezetül – szívünk ismét visszahúz, a Madarasi-Hargita friss levegőjű, égi tundrájára.

1. nap: Aranyosszéki história

Reggeli indulás Budapestről a Blaha Lujza térről, 6:00 órakor. Utazás autópályán Debrecenig, majd onnan Biharkeresztesig. A határ átlépése után haladás a Nagyvárad – Király-hágó vonalon, útközben áttekintéssel az V. István király (1270 – 1272) által létrehozott, 29 szabad településből álló székely exklávé, Aranyosszék korai évszázadairól. Néhány részlet Orbán Balázs a széket bemutató fejezeteiből, a névadó Aranyos folyó vidékéről és a Torockói-hegység természetföldrajzáról. Látogatás Felvincen, a néhai székely székvárosban. Rendelkezésre álló időtől függően séta a Cserehegyre, a meseszép panorámák élvezetéért. Késő délutáni utazás Torockóra.

Éj Torockón

2. nap: A legendás Székelykő

Reggeli indulással túra az 1.129 m magas és igen „fifikás” Székelykőre, ahol kétszer kel fel a Nap.

Délutáni találkozó a túrán részt nem vett útitársakkal, informális élménymegosztással: hegymászási sztorikért cserébe – borkóstolási történetek…

Közös látogatás Torockószentgyörgyön. Könnyebb séta a Várkőn trónoló középkori fellegvárhoz. Történetek a dicső múltról, a tatárok és törökök régi megfuttatásáról, a székelyek néhai hadi dicsőségéről. Koraesti visszaérkezés szállásainkra.

Éj Torockón

3. nap: Nagyenyedről – Gyulafehérváron át – Háromszék fővárosába

Reggeli indulás a régi Magyarország egyik legismertebb iskolájába, a Nagyenyedi Református Kollégiumba. Útközben történetek az alapító Bethlen Gábor fejedelem (1613-1629) korából, a város és az iskola múltjából, s néhány fontosabb diákja életéből. Látogatás a méltán nagyhírű intézményben. Továbbutazás Gyulafehérvárra, az Erdélyi Fejedelemség néhai hatalmi központjába. Menet közben kísérlet a 200 éven át innen „életben tartott” magyar hagyományok és közélet bemutatására, néhány fontosabb erdélyi fejedelem életén keresztül. Közös séta a várban, az erdélyi gyulák (dzsula) kora (900-as évek) óta itt lezajlott események nyomán. Látogatás a Szent István által 1009-ben alapított, majd a XIII. században átépített Érseki Katedrálisban, a Hunyadiak, Izabella királyné és János Zsigmond, az első erdélyi fejedelem szarkofágjainál. Séta az Érseki Palotánál, majd a néhai Erdélyi Fejedelmi Palotánál. A Batthyaneum Könyvtárhoz tartva néhány szó a néhai Tiszti Kaszinóból kialakított Egyesülés Múzeumáról. (Itt mondták ki Erdély egyesülését a Román Királysággal az összesereglett román tömegek és önjelölt képviselőik.) Közös séta a helyreállított várfalak és a néhai katonai épületek körül. Délutáni továbbutazás keletre, a néhai Szászföldön (Königsboden) keresztül, vázlatos áttekintéssel a XII. századi német betelepítésekről – s ezzel párhuzamosan a Német Lovagrend (Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem) szentföldi alapításáról és Erdélybe költözéséről. Séta és rövid pihenő Feketehalom (Zeiden) főterén, a néhai Schwarzburg lovagvárából kialakított erődtemplomnál. Esti megérkezés a történelmi Háromszék székvárosába, Sepsiszentgyörgyre. Este fakultatív sétalehetőség az óvárosban.

Éj Sepsiszentgyörgyön

4. nap: A Székely Nemzeti Múzeum; a Német Lovagrend emlékei a Barcaságban

Reggeli látogatás a Kós Károly tervezte, felújítás alatt álló Székely Nemzeti Múzeum csodaszép épületénél, majd az Erzsébet Park 1848-as emlékművénél. Néhány kiragadott történet az Anjou-kor óta fontos szerepet játszó város életéből, Zsigmond király itt töltött napjaitól – gróf Mikó Imre miniszterségéig. Séta a Szent György szoborhoz, majd az előadások (plakátjainak) átnézése a Tamási Áron Színháznál. Rövid szabadidő, hírlap, magazin vásárlási lehetőség. Utazás az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Prázsmár (Tartlau) erődtemplomához. A buszon töltött idő(k) alatt a Német Lovagrend erdélyi tevékenységének áttekintése, a rend kiűzéséig. Néhány „nyomon követő” szó a rend történetéről a Baltikumban. A csodás, II. András korabeli templom megtekintése után átutazás a talán még régebbi, s igen méretes Szászhermányi templomerődhöz (Honigberg). Ismerkedés a középkori életviszonyokkal, német védekezési praktikákkal. Délutáni utazás Barcaföldvárra, a hajdanvolt német Marienburgba – a lovagrend néhai központi várához. Séta a várhegyre, a közelmúltban helyreállított vár falai mellett. Koraesti visszatérés Sepsiszentgyörgyre. Fakultatív látogatási lehetőség, idegenvezetéssel a Kálvin-tér feletti, gótikus Református Vártemplomhoz.

Éj Sepsiszentgyörgyön

5. nap: A Háromszéki-havasok „a Kis-Himalája” erdőiben

Reggeli után utazás Rétyen és Barátoson át Kovásznára, az „Ezer borvizek városába”. A település gyógyvizeiről 1567-ben írtak először, Bécsből 1773-ban érkezett az első tudós csoport, hogy azokat „vegyileg lebontsa és elemezze”. 1818 óta hivatalosan is gyógy- és fürdőváros. Látogatás a nevezetes Pokolsárnál (iszapvulkán), rácsodálkozással a román szocialista-funkcionalista építészet pokoli stílus(talanság)ára. Látogatás Csomakőrösön, a megújult Kőrösi Csoma Sándor emlékkiállításon. A nagyhírű nyelvtudós, őshazakutató – a Keletre indulás előtti – fiatal éveinek áttekintése. Koszorúzási lehetőség Kőrösi Csoma szobránál.

Buszos felkapaszkodás a Kárpátkanyar és Székelyföld legnagyobb erdőrengetegébe, a Háromszéki-havasokba. Az 1.500 km2 területű, ma is 70%-ában erdőkkel borított magashegység 4 csúcsa emelkedik 1.700 m fölé. 1.000 éven át volt Magyarország átjárhatatlan délkeleti határvidéke, máig közúti összeköttetés nélkül a Kárpátokon túli Vrancea- és Buzãu-megyék felé. Megérkezés Kommandóra, Háromszék és a Kárpád-medence legmagasabban fekvő magyar településére (1.017 m), a déli órákban. Történetek a gazdag múltról, a Grenzkommando, a határőrkaszinó, Horn Dávid vállalkozása és az 1892-ben épített Erdélyi Erdőipari Rt. ipari vasút koráról. Felkészülés délutáni sétánkra a Kis-Himalájaként is emlegetett tájon. 3-4 órás sétánk két nehézségi fokozatú – 2 választható lehetőséggel:

1./ Könnyű séta a Nagy-Bászka völgyében, a belátható tisztásokon, szabadidő. (Pihentető program)

2./ Séta az 1.777 m magas Lakóca, a Háromszéki-havasok második legmagasabb csúcsa irányába. (Aktív program) Esti visszautazás Sepsiszentgyörgyre.

Éj Sepsiszentgyörgyön

6. nap: Erdővidék udvarházai; a Vargyas-szurdok csodái

(Figyelem! A Vargyas-szurdokban fejlámpa, vagy elemlámpa használata fokozottan ajánlott!)

Korai reggeli után indulás az Erdővidékre. A Baróti-medence és a néhai Bardóc és Miklósvárszékek hegyei alacsonyabbak, völgyei kedvezőbb adottságúak a földműveléshez. Ennek is köszönhető talán, hogy számos ősi székely lófői család a grófi méltóságig emelkedve, nyugati típusú és méretű kastélyokat építhetett, anno modern nagybirtokokkal. Néhány kiragadott fejezet az útvonalunk földjeit, településeit valaha irányító bárói családok (Kálnoky; Mikó; Nemes; Daniel) történetéből, rövid fotószünetekkel (kívülről) kastélyaiknál, udvarházaiknál. Bölöni Farkas Sándor (1795-1842) szobrának megsüvegelése Bölön főutcáján, ismertetéssel Amerika első- és első számú magyar utazójának, kutatójának igen kalandos életéről. Statisztikák és rövid jellemzések felolvasása Bölöni Farkas „Utazás Észak-Amerikában” c. 1834-ben kiadott (!) nagyszerű művéből. Kávézás, lelki felkészülés, fejlámpa ellenőrzés… Olaszteleken, a felújított Daniel kastélyban. Megérkezés a Vargyas-szurdok déli bejáratához. A Vargyas-patak által a Déli-Hargita és a Rika-hegység között kivájt, 3 km hosszúságú mészkőkanyon igazi karsztcsoda. Száz méterekre emelkedő oldalaiban „3 szinten” 124 barlang található. Túránk a természetvédelmi terület mélyén, annak kiépített ösvényén vezet oda-vissza, 7 km hosszan, látogatással a legnagyobb barlangban, az Orbán Balázs barlangban. A nap végén medve viccek és medve rémtörténetek a buszon, Farkaslaka felé tartva. Esti hazaérkezés Farkaslakára. Üdvözlő pálinka és vacsora. További fakultatív üdvözlő lehetőség…

Éj Farkaslakán

7. nap: Ismét a Madarasi-Hargitán

Reggeli után utazás Szelykefürdőre. Rövid séta Orbán Balázs (1829-1890) sírjához, a székely kapu gyűjtemény alatt. A rendkívül kalandos sorsú, örökkön nyugtalan „darócruhás gróf” életének áttekintése, koszorú elhelyezési lehetőséggel. Séta Székelyudvarhely városközpontjában. Látogatás a Szoborparkban (a kiállítás Csaba királyfitól – Wass Albertig örökíti meg az erdélyi magyarság kiemelkedő képviselőit), majd Orbán Balázs és a „Vasszékely” szobrainál. A Milleniumkor átadott eklektikus Városháza (volt megyeháza), a szecessziós Benedek Elek Tanítóképző, majd a Katolikus Főgimnázium fényképezése. Séta a Székelytámadt várhoz, fotózással az 1.000 éves falak alatt. Továbbutazás Ivóra, majd onnan a Madarasi-Hargita központi tömbjére. Túra a Széchenyi Zsigmond menedékháztól az 1.801 m magas csúcshoz. A kopjafákkal és zászlókkal feldíszített sziklás tető lélegzetelállító körpanorámát nyújt, jó látási viszonyok esetén akár 100 km-es távolságra. Zászlónk, szalagjaink elhelyezési lehetősége. Rövid fotószünet a Zeteváraljai-víztározónál, majd hazautazás Farkaslakára. Búcsúvacsora, s közben jövő évi Kárpátok utazásunk közös megtervezése.

Éj Farkaslakán

8. nap: Hazaúton

Reggeli indulással hazautazás 3 óránkénti pihenőkkel. Budapestre érkezés a késő esti órákban.

Részvételi díj 7 reggelivel és 4 vacsorával 134.700,-Ft
Sepsiszentgyörgy vacsora 3 alkalommal (előzetesen igényelhető) 120,-RON/fő
Baleset Betegség és Poggyász Biztosítás köthető
Helyben fizetett fakultatív belépők és támogatások* 75,-RON
1 ÁGYAS FELÁR Lekérhető

 

1,-RON = 69,-Ft

A részvételi díj az 1 éves Magyar Földrajzi Társaság tagdíjat és az 1 éves A Földgömb magazin előfizetés díját is tartalmazza – attól el nem választható. A Földgömb magazin előfizetés átruházható.

*Belépők tételes felsorolása: 1./Nagyenyedi Református Kollégium; 2./Gyulafehérvári Katedrális; 3./ Prázsmári erődtemplom; 4./Szászhermányi erődtemplom; 5./Csomakőrös – Kőrösi Csoma Sándor emlékkiállítás; 6./Vargyas-szurdok

Szállások:

1./ Torockó: 2 ágyas, külön fürdőszobás szobák vendégházakban, Reggeli és vacsora a Király Panzióban

2./ Sepsiszentgyörgy: A belvárosi Fidelitas Hotelben / www.hotelfidelitas.ro

3./ Farkaslaka: 2 ágyas, külön fürdőszobás szobák panzióban és vendégházakban,

Reggeli és vacsora a Gordon Panzióban