Címlap »

 
 

Kísérőink

 
gögös Gőgös Norbert, geográfus, utazásszervező, a Magyar Földrajzi Társaság Expedíciós Szakosztályának titkára.
Az ELTE TFK-n szerzett diplomájának szakpárja: történelem.
Publikációs témakörei többek között – az Északi-sarkkör és környezetének természeti földrajza, élővilága; a törökségi népek és sztyeppei íjfeszítő birodalmak múltja; a nomád kultúrák néprajza; a magyar földrajzi felfedezések és kutatóutak kultúrtörténete.Hobbija a munkája és a természetjárás – a Görgényi-havasoktól – Alaszkáig és az Altájig.Kedvenc tájai: Az Északi-sarkkör és ami attól északra van.Kedvenc városai: A Selyemút nagyvárosai Isztambultól – Buharán és Szamarkandon át – Kasgárig.Kedvenc szállodája: a mongol és kirgiz sztyeppék jurtái.Kedvenc itala: A jó szívvel adott székely üdvözlőpálinka.Három kislány boldog édesapja.
a
 karancsi  Karancsi Zoltán – 1987-ben szerzett általános iskolai földrajz-rajz szakos diplomát. Néhány éves általános iskolai tanítás után elvégezte az egyetem (JATE) földrajz szakát is. 1989- től a JGYTF Földrajz Tanszékének oktatója, 2005-től annak jogutódja, a Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék vezetője. Bár a földrajz mellett kötelezte el magát, kapcsolata a művészetekkel sohasem szakadt meg, e tevékenységek megmaradtak hobbiként. A természet, a környezet szépsége, annak megóvása késztette arra, hogy a JATE környezetvédő szakát is elvégezze. Kutatási tevékenysége az ember és természeti környezete kapcsolatára irányult, ebből készítette doktori disszertációját is. Az egyre sokasodó főiskolai, egyetemi feladatok miatt a fotózás lett az a művészi kifejezési forma, amely lehetőséget teremt sajátos képi látásmódjának bemutatására. Számos fotókiállításán utazásainak különleges helyszíneit mutatta be. Fotóit előadásai színesítésére, publikációinak illusztrálására is felhasználja. Újabban a táj- és környezetesztétikai kutatásai is módot adnak számára a földrajz és a művészetek határterületeinek alaposabb feltárására. Rendszeresen szervez tanulmányutakat Magyarországon és külföldön egyaránt, ahol elengedhetetlen társa a fényképezőgép. Kedvenc tájai a változatos színekkel és formákkal rendelkező sivatagok – azon belül is a Szahara – valamint az esőerdők, a zord hegyek (Alpok, Kárpátok), vulkánok világa.
 a
takacs Tanács Gábor – történelem-földrajz szakos tanárként mindig is érdekelt világunk, mely körbevesz minket. Érdekelt természeti környezetünk, a természeti környezet által determinált emberi kultúrák, helyi viszonyok, szokások, törekvések, erőterek sokasága. Mindig szerettem az apró részletekből “összerakosgatni” a teljes képet, minnél több impulzusból merítve felépíteni magamban és megérteni azt az adott világot, melybe éppen belecsöppentem. Mindig törekedtem a mélyebb összefüggések megkeresésére, meglátására. Az elmúlt negyed évszázadban módom nyílt megismerni a világ számos táját, és gyakorlati tapasztalatokat szerezni elsősorban az öreg kontinensen, Európában. Idegenvezetői munkám során ezen szemléletemet, ezirányú tapasztalataimat, illetve a had-és technikatörténet, valamint az építészet területén szerzett, az átlagosnál szélesebb körű tudásomat igyekszem átadni vendégeinknek, mindezekkel megszínezve az adott terület/ország bemutatását.
 a
Kiss-Csapo Gergö Kiss-Csapó Gergő gyermekkorát Csehszlovákiában töltötte, szüleivel állandóan az Óriáshegységet és a Tátra csúcsait járta.
Kicsit később felfedezte, hogy nem kell feltétlenül a szülői támogatás, hogy kalandozzon a világban. Így egyetemi tanulóévei alatt bejárta Kína egyes részeit, a Közel-Keletet és Indiát is – „anno nem túl sok pénzből…”, ahogy fogalmaz szerényen. 1998-ban jutott ki először Ladakhba és azóta ha teheti, majdnem minden évben visszajár kedvenc vidékére. Szabadidejében bringázik, túrázik és fotózgat. Főállásban egy budapesti középiskolában tanít földrajzot, történelmet valamint ember- és társadalomismeret tantárgyakat. Ladakhról írt doktori munkáját 2010 májusában védte meg. Saját weboldalán GERGOE.HU megtekinthető megannyi fotó, amit az elmúlt étized útjai során készített a Himalájában, Kasmírban és Ladakhban.
 a
  Karancsi Dóra – A természet szerelmese vagyok és hiszek abban, amit egy nagyon kedves barátom fogalmazott meg: „Nem a természetet kell megvédeni az embertől, hanem az embert kell visszahelyezni a természetbe.” Már gyerekkorom óta járom a világot, édesapám földrajztanárként a természeti szépségek iránti rajongását hamar belém ültette. Így nem volt kérdés, hogy a turizmus irányába tanulok tovább, egyetemi tanulmányaimat is ezen a szakirányon végeztem. 7 éven keresztül utazásszervezőként dolgoztam, mely során Európában és Európán túl számtalan utazást koordináltam, míg végül úgy döntöttem, hogy szeretném ezeket az élményeket az emberekkel személyesen átélni és idegenvezető lettem. Azóta is igyekszem azt szem előtt tartani, hogy utasaim igazi élményekkel gazdagodva térjenek haza utazásaikról, hiszen ezek azok a tapasztalatok, amelyek igazán maradandóak. Emellett pedig nap mint nap azért dolgozom egy állat- és környezetvédelmi alapítvány munkatársaként, hogy az emberek felismerjék a természettel való együttműködés szépségeit és fontosságát egy élhetőbb és boldogabb jövő reményében.
a
 Hasulyó Péter – Okleveles erdőmérnök, tolmács, újságíró.Diplomáját 2012-ben szerezte a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán. Gyermekkora óta utazik, hosszabb-rövidebb ideig Németországban, majd Kanadában élt. Anyanyelvi szinten beszél németül és angolul. A két nyelvterületen szakfordítói, tolmács és idegenvezetői munkát végez immár másfél évtizede. A Nimród Vadászújság nemzetközi kapcsolatokért felelős szerkesztője. Európa számos országában járt, illetve Afrika és Ausztrália kivételével az összes kontinensen megfordult. Az utazás kiemelt szerepet játszik életében.  Az új tájak, kultúrák és a Föld különböző arcainak felfedezése az egyik legfontosabb célja – külön figyelmet szentelve a szeretett Kárpát-medence minél teljesebb megismerésére. Amióta az eszét tudja, imádja a természetet, annak minden megnyilvánulási formáját a Bükk-fennsík rétjeitől és a szeptemberi szarvasbőgéstől a Sziklás-hegység szirtjein át India dzsungeléig. Egy kisfiú boldog édesapja.
a
Lerner Balázs 1978-ban született Budapesten. Biológiát, kulturális antropológiát, afrikanisztikát és őstörténetet tanult, Kelet-Afrika utolsó vadász-gyűjtögetői, a hadzák között végzett antropológiai terepmunkát. Gyerekkora óta barlangászik, számos hazai barlang feltárásában vett részt, nemzetközi barlangi búvár expedíciók tagjaként járt Bosznia-Hercegovinában és a Yucatán-félszigeten. A Spektrum TV szinkrondramaturgjaként, majd szerkesztőjeként több száz tudományos ismeretterjesztő film magyar változatának elkészítése fűződik a nevéhez. Az utóbbi időben maga is természetfilmek és expedíciós filmek készítésével foglalkozik, forgatott a Vörös-tenger szudáni zátonyain és a kaukázusi Krubera-Voronya barlangban is. Budapest Inferno: A Molnár János-barlang titka című filmje 2017-ben elnyerte a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nagydíját. Szabadidejében szívesen vesz részt téli túrákon, téli hegymászó programokon.
a
  Lakatos Gergő 2009-ben szálloda-turizmus szakon végzett. Tanult és dolgozott Ausztriában, Írországban, és Németországban is. Hét év szálláshely üzemeltetés, rendezvényszervezés után döntött úgy, hogy idegenvezetői szakvizsgájával zsebében, ideje ismét világot látni. Európán belül bárhova szívesen utazik, habár sok más helyen is járt már a világban. Szabadidejét a családjával tölti legszívesebben. Következetesen szűkszavú, ha önmagáról kell beszélnie. Életmottója, talán a monogramjából adódóan is: Life is for Giving.
a
Dr. Lerner János A Magyar Tudományos Afrika Expedíció egyik szervezőjeként és tagjaként fél évet töltött Kelet-Afrikában, majd hivatásos utazásszervezőként számos ökotúrát vezetett az Egyenlítőtől a sarkkörökig. Bejárta Európa, Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland nemzeti parkjait, megfordult Kelet-Ázsiában és Óceánia több szigetén is. Kedvenc úti célja Kelet- és Dél-Afrika, több mint félszáz alkalommal vezetett fotós szafárikat a térségbe. A Magyar Földrajzi Társaság Expedíciós szakosztályának elnöke, a Spektrum Televízió utazási témájú filmjeinek szerkesztője. Hobbija a fényképezés és a filmezés. Több földrajzi témájú könyv szerzője, fordítója és szerkesztője, természet- és dokumentumfilmek rendezője és forgatókönyv írója.
a
Avar Ákos Belső-Ázsiában hét éves korában járt először. Mongóliában dolgozó szülei ekkor íratták be a darhani 9-es számú mongol általános iskolába, ahol végül harmadik osztályos koráig tanult. A Darhanban gyerekként eltöltött három év meghatározóvá vált későbbi pályaválasztása szempontjából is. Középiskolai tanulmányai végeztével előbb mongol, majd arab szakos diplomát szerzett az ELTE BTK-án. Egyetemi tanulmányai során egy évet tanult Jemenben és közel három évet tanult és kutatott Mongóliában. 2002 óta éves rendszerességgel végez terepmunkákat Belső-Ázsia mongolok lakta vidékein. Kutatásai központjában a mongol népi orvoslás mellett, a hagyományos nomád életmód és gondolkodás vizsgálata áll. Doktori disszertációjában a belső-ázsiai nomádok természettel és állatokkal kapcsolatos ismereteit és hagyományos szemléletét dolgozta fel. A mongol nomádoktól szerzett tapasztalatait igyekszik Nógrád megyei családi gazdaságukban is kamatoztatni, ahol fekete hortobágyi rackajuhok törzstenyésztésével foglalkoznak.