A Transzszibériai vasúton Irkutszkig

 

Jelentkezés, kapcsolat



UTAZÁSI FELTÉTELEK



ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL

Életre szóló utazás Földünk leghosszabb vasútvonalán
Moszkvától – Szibérián át – a Bajkál partjaiig

 

Időpontok: 2020. június 17-28. és július 1-12.
Utazás: menetrend szerinti repülőjáraton és vasúton
Elhelyezés: 3***-os szállodák 2 ágyas szobáiban és vonatok 4 ágyas kabinjaiban
Ellátás: a szállodákban reggelivel, a vonatokon egyénileg – program szerint

Több mint 9.000 km hosszúságú acélpálya, ami átszeli a végtelen Szibériát, sőt az azon is túl lévő Orosz Távol-Keletet. Több évtizednyi építkezés históriája, érintetlen rengetegek és a semmi közepén emelt iparvárosok egyvelege. Őshonos szibériai népek, a cárok emlékei, Észak-Ázsia kevéssé ismert természeti szépségei. Utazásunk során Moszkvától – egészen Irkutszkig robogunk, a rohanó vasparipa ablakain kinézve két kontinens jelenetei pörögnek előttünk. Végállomásunk a Bajkál, „Az Ötödik-óceán”.  

1. nap: Utazás Moszkvába

Elutazás Moszkvába menetrend szerinti közvetlen járattal. Érkezés után autóbuszos városnézés, melynek során meglátogatjuk a város legrégebbi emlékeit. Megtekintjük a Szófia rakpartot, a Megváltó Krisztus székesegyházat, a Novogyevicsij kolostort és a Lomonoszov Egyetemet. Rövid pihenő, az orosz főváros gyönyörű panorámájának élvezetével. Városnézésünk a Vörös Téren, a Vaszilij Blazsennij székesegyház megtekintésével ér véget. Az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Kreml fakultatív bejárása: A Kreml területén található a Nagy Kreml Palota, a Lázár templom, az Uszpenszkij székesegyház, a Blagovescsenszkij székesegyház, az Arhangelszkij székesegyház, a Nagy Iván harangtorony, a Tizenkét Apostol temploma, a Pátriárkák palotája és a Kongresszusi Palota. Késő esti indulás Kazanyba – a Transzszibériai vasúton. A világ legnagyobb távolságát átszelő vasút szerelvényei Moszkvából indulnak és a legjelentősebb orosz városok érintésével érik el a Bajkál-tó partjához közel eső Ulan-Udet, ahonnan vagy Mongóliának fordulnak délre, vagy folytatják útjukat keleti irányba, egészen a Csendes-óceán partjáig, ahol a végállomás Vlagyivosztok. Érdekesség, hogy az oroszok a megtett távolságot nem kilométerben, hanem a vonaton töltött napokban (szutki) mérik. Minden vagonnak saját személyzete (gyezsúrnaja–ja) van.

Éj a vonaton

2. nap: Kazany, a tatárok fővárosa

transzib01

Reggel érkezés Kazányba, Tatárföld fővárosába, Oroszország hetedik legnépesebb városába, mely egyben az ország egyik legrégibb települése. A várost 1005-ben bolgár-törökök alapították, a település a későbbi időkben az Arany Horda fontos központjává vált. Kazany lakosságának egyik fele orosz, másik fele pedig tatár, e kettőség a muszlim és keresztény kultúra harmonikus keveredését adja. A város egyik legfontosa

bb látnivalója a Kazanyi Kreml, amely 2000-ben került fel az UNESCO Világörökség listájára. Jelenleg itt található Tatárföld elnökének rezidenciája, eredetileg azonban erődítményként szolgált. A létesítmény a Kazanka-folyó fölött magasodó dombon helyezkedik el. Itt található az egyetlen olyan, fennmaradt tatár erődítmény, ahol még felfedezhetők az eredeti városrendezési koncepció nyomai. Szállásunk elfoglalása után városnézés, melynek során elsőként a Kremlt keressük fel, majd látogatás a Qol Sharif mecsetnél, mely 2005-re készült el, amikor is a város 1.000 éves fennállását ünnepelték. Ezt követően az eklektikus stílusú Tatár Elnöki Palota következik. Megállunk, hogy megcsodáljuk a ,,Minden vallás templomát”, amelyet 1992-től kezdődően Ildar Khanov építtetett. A katedrális különlegessége, hogy sajátosan ötvözi a világ fő vallásainak templomépítészetét: a katolikus és az ortodox keresztényt, a muszlimot, a zsidót, a hindut és a zen buddhistát. Az épületegyüttesben ennek megfelelően megtalálható a hagymakupola, a mecset, a minaret, sőt ,,Salamon első templomának falmaradványa” is. A templomot sohasem használták vallási célokra, így azt csak kívülről tekintjük meg. A város belső részein járva szinte múzeumváros érzése van az embernek, olyan jó állapotúak az épületek, de szerencsére egyáltalán nem steril és unalmas. A városnézés után, szabadidőben bejárhatjuk Kazány különleges hangulatú belvárosát. Több érdekes, a látogatók által sokat fotózott emlékmű van, a híres Baumann utcán. Ilyen például a Kazányi macska szobor. Kazanyi látogatása alatt vette észre Nagy Péter cár lánya, Erzsébet, aki betegesen rettegett a rágcsálóktól, hogy a macskáknak köszönhetően alig van egér a városban. Lehet, nem véletlenül született a legenda, a kazányi kandúr rengeteg mondának és mesének is hőse, aki vonzza a szerencsét és a bőséget. Gasztronómiai kalandozásra is indulhatunk, rengeteg lehetőség várja a látog

atókat: tradicionális vagy ultramodern, orosz, tatár, európai vagy akár grúz étterem. Kipróbálhatjuk Tatárföld egyik nemzeti édességét, a chak-chakot, amely egy olajban sült, mézes, apró hengerekké formált tészta, vagy az édestúrós-rizses-tojásos rétegelt pitét, a gubgyját.

Éj Kazanyban

3. nap: Szvijazsszk: Rettegett Iván erődszigete

Reggeli után szabadidő vagy fakultatív látogatás a festői szépségű Szvijazsszk-szigetén. A Volga és a Szvijaga folyó összefolyásánál található sziget épületegyüttese eredetileg erődítmény volt, majd az ortodox kereszténység fontos központjává vált. Az erődszigetet Rettegett Iván cár építtette négy hét alatt a Volgán több száz kilométerről leúsztatott faanyagból. A cár a legjobb és legtehetségesebb mestereit bízta meg az erőd építésével. Innen támadta a cseremisz őslakosságot. 1552. októberében a szigetről sikeresen irányította a kazányi erőd bevételét, így győzve le a tatárokat. Ma Szvijazsszk egy kis falu, kedvelt kirándulóhely, afféle “tatárföldi Szentendre”, a legtöbb egyházi épület felújítva fogadja a látogatókat. 1898-1906 között, a Szent Istenanya ikon tiszteletére egy rendkívül látványos, fémkupolájú katedrálist építettek, közvetlenül emellett pedig egy ősi fatemplom található, melyet egyetlen nap alatt, szögek használata nélkül, gerendákból állítottak fel. Délutáni indulás Jekatyerinburgba. Az utazás során alkalmunk adódik a táj és a környező települések megfigyelésére.

Éj a vonaton

4. nap: Európa és Ázsia határa: Jekatyerinburg

transzib03Útközben vázlatos ismertető Földünk leghosszabb (ma is bővülő) vasútjáról. Az eredetileg 9.289 km (!) hosszúságú vasútvonal 1891 – 1916 között épült, s Moszkvát kötötte össze az Orosz Távol-Kelettel. Igaz mesék az építtető cárok, III. Sándor (1881-1894) és II. Miklós (1894–1918) korából, az építkezések körülményeiről. Megérkezés Jekatyerinburgba, az Uráli Régió fővárosába, a déli órákban. A város Európa és Ázsia határpontja, melyet egy obeliszk is jelez. 1723 tavaszán I. (Nagy) Péter cár rendelete értelmében itt, az Iszety folyó partján kezdték el Oroszország legnagyobb vasfeldolgozó üzemének építését. A település születésnapjának 1723. november 28-át tekintik, amikor az első üzem megkezdte munkáját, névadója I. Katalin cárnő. A vasfeldolgozó üzemnek otthont adó erődítmény korának legfejlettebb hadi építészeti szabályai szerint épült. Ez volt – és ma is ez, az uráli iparvidék bölcsője. Városnézés a XVIII – XIX. századi orosz klasszicista negyedben. Néhány szomorú szó II. Miklós cár és családjának értelmetlen kivégzéséről és mártíromságáról. Látogatás az orosz cári család legyilkolásának helyszínén épített Mindenszentek Katedrálisában. Miért ölette meg Lenin II. Miklóst; a cárnét; beteges kisfiát; négy leány gyermekét és a család minden szolgálóját 1918. július 16-án? Kísérlet a kérdés megválaszolására, a jogtipró és torz bolsevik gondolkodás megértésére. S, hogy milyen legendák övezik azóta is az utolsó cári családot? Ezt is megtudhatjuk a helyi forrásokból.

Éj Jekatyerinburgban

5. nap: Irány Szibéria!

transzib04
Reggeli után szabadidő a városban, majd transzfer a pályaudvarra és továbbutazás a messzi Novoszibirszk irányába. Indulás után rövid áttekintés Szibéria, „Az alvó ország” természetföldrajzáról. A több mint 13.000.000 km2-nyi területű (!) országrész 3 X nagyobb mint az Európai Unió teljes területe… így az áttekintés természetesen csak a legfontosabb sajátosságokat érintheti. Utazás közben rövid történetek Szibéria kozák felfedezőiről, alkalom adtán vodka-kóstoló. Azután idővel még egy…

Éj a vonaton

6. nap: Szibéria központja – Novoszibirszk

Délelőtti érkezés az 1.500.000 lakosú Novoszibirszkbe, „Szibériai fővárosába”. Oroszország 3. legnagyobb városát a Transzszibériai vasút építése hívta életre, hiszen itt építették meg az Ob folyón átívelő óriás hidat, illetve a Közép-Ázsiába tartó leágazást. A város eredeti neve Novonyikolajevszk volt (Szent Miklós, illetve az utolsó cár tiszteletére), lakosainak száma már az 1900-as évek elején is meghaladta a 80.000 főt. A II. Világháborúban több mint 50 stratégiai nagyüzemet telepítettek ide (!), majd a sztálini iparosítás éveiben megépült óriás vízierőműve is. Mára „Szibéria fővárosa” igazi világváros – a tajgában – a világ végén. Városnézésünk alatt láthatjuk a vasúti pályaudvart, amely egy régi, gőzmozdonyos vonatra hasonlít. Oroszország legnagyobb operaháza, a ,,Szibériai kolosszeum” megtekintése. A Nyikolájevszkij sugárutat a világ leghosszabb, egyenes utcájának nevezik (7 km). Olyan, mint egy nyitott múzeum, szinte a város egész történetét bemutatja. Megtekintjük a Csodatévő Szent Miklós kápolnát, melyet 1913-ban a Romanov-ház regnálásának 300. évfordulójára építettek, de 15 év múlva lebontották. Napjainkban régi fényében tündöklik, újjáépítve. Felkeressük az Alekszandr Nyevszkij Székesegyházat, mely a város első kőépülete volt. A forradalom után 20 évvel bezárták, sőt szerették volna lerombolni, ám szerencsére megmenekült, mert falai között az egyik fontos ipari tervező intézet működött. A “Város kezdete” parkban, az Ob-folyó partján láthatjuk III. Sándor orosz cár emlékművét. Mögötte látható az 1897-ben megépült első vasúti híd egy régi, eredeti eleme is. Bár csak 2 vonala van… de a novoszibirszki metrót így is nagy élmény kipróbálni! A főtérről metróval megyünk a városi piacra… majd végül a Nyugat-szibériai Vasúttörténeti Múzeumot keressük fel, ahol nem csak a Transzszibériai vasút történetével, de az orosz és szovjet korszak fantasztikus vonataival is megismerkedhetünk: Több mint 100 lokomotív 6 vágányon, börtönvonat, kórházvonat, hókotróvonat és sok más érdekesség várja az ide látogatókat.

Éj Novoszibirszkben

7. nap: Novoszibirszből – Krasznojarszkba

transzib05Reggeli után a városnézés folytatása: Az Akadémiai városrész felkeresése, majd szabad program a helyi piacon. Az előttünk álló útszakasz áttekintése, esti transzferrel a pályaudvarra. Hálókocsijaink elfoglalása, majd indulás Krasznojarszkba.

Éj a vonaton

8. nap: Krasznojarszk a Jenyiszej városa

Délelőtti érkezés Krasznojarszkba. A város a XIX. században a szibériai kozákság egyik központja volt, lakossága mára megközelíti az 1 millió főt. Valaha az Orosz Birodalom határvárosaként, innen indultak a felfedezők az ismeretlen Távol-Kelet felé. (Vitus Bering is itt tartózkodott 1 évig, mielőtt elindult volna alaszkai expedíciójára.) A település a világ legnagyobb vízhozamú folyamán, a Jenyiszej két oldalán terül el, fontos kikötőváros. Városnézésünk során felkeressük a Karaulnaja-hegy tetején található kis kápolnát, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra és környezetére. A városnézés további állomásai: 350. Évforduló tere – Könyörgés temploma.

Éj Krasznojarszkban

9. nap: A Sztolbi Nemzeti Park oszlopai

Reggeli után közelebbről is megismerkedünk a Jenyiszej folyóval egy 1 órás hajókázás keretében. Idegenvezetőnk tovább mesél még a városról és a folyóról. Majd elutazunk a város közelében lévő Sztolbi Nemzeti Parkba, ami a gyönyörű kilátást nyújtó szikláiról híres. A magas fenyvesekkel borított területen több mint száz, az óriási fák fölé magasodó kő oszlop (oroszul: sztolbi) található. Ezek közül van olyan, amely csak gyalogosan és van olyan, amely libegővel is megközelíthető. Mi ez utóbbival kapaszkodunk fel. Fent elénk tárul a szibériai tajga végeláthatatlan erdeje nyírfákkal és fenyőfákkal tűzdelve. Kora délután indulunk tovább vonattal Irkutszkba.

Éj a vonaton

10. nap: Utazás Irkutszkon át a Bajkál-tóhoz

Irkutszkba érkezés a délelőtti órákban. A város alapjait 1661-ben fektették le, igazán fontos szerepet 1760-tól töltött be, hiszen ekkor „ért ide” a Moszkvából – Kínába vezető út. Azóta Irkutszk Szibéria kincseinek, illetve a Kínából és Japánból érkező áruk átrakó központja. A XIX. században innen kormányozták Orosz Távol-Keletet, sőt Bolsaja Zemlját, vagyis Alaszkát is. Városnézésünk során érintjük: Kirov tér, Városi Duma, Örök mécses, II. világháborús emlékmű, Lengyel templom, Szpasszkaja templom, kereskedők házai, 130. körzet (ahol a régi irkutszki faházak új életre keltek), Dekabristák múzeuma, Helytörténeti múzeum, Znamenszki női kolostor, Kolcsak admirális emlékműve. Ezt követően rövid szabadidő a 130. körzetben. Délutáni utazás Lisztvjankába, a Bajkál-tó partjára.

Éj Lisztvjankában

11. nap: Bajkál – „Az Ötödik-óceán”

transzib06Ismerkedés Lisztvjanka faluval, és annak mindennapjaival. A faluból futnak ki a kiránduló- és túrahajók az „Ötödik-óceánra”. A fokozatosan növekedő Bajkál-tavat a mongol- és török népek ma is tengerként emlegetik, a helyi burjátok pedig sokszor Dalaj-Nor, vagyis szent tenger néven tisztelik. A  világ legmélyebb tava bolygónk édesvízkészletének egyötödét őrzi. Az óriástó és környezete 1996 óta UNESCO világörökségi védelem alatt áll.  Minden irányból hegyvonulatok veszik körül, kristálytiszta hullámain 27 sziget található, közülük a legnagyobb az Olhon- a sámánok szigete. A tó vize 40 m mélységig átlátszó, rendkívül jó minőségű, magas oxigén- és megdöbbentően alacsony bomló anyag tartalommal. Endemikus fajai közül legismertebb a nerpa – vagyis bajkáli fóka, Földünk egyetlen édesvízi fókafaja. Látogatás a Bajkál Múzeumban, majd szabad program és pihenő.

Éj Lisztvjankában

12.nap: Irkutszk – Budapest

A menetrend függvényében hazautazás Irkutszkból átszállással Budapestre.

Az utazás során meglátogatott UNESCO Világörökségi helyszínek:

  • Moszkvai Kreml és a Vörös tér
  • Novogyevicsij kolostor
  • Kazányi Kreml
  • Bajkál-tó (természeti)

Részvételi díj: 335.000,-Ft + repülőjegy

A részvételi díj tartalmazza:

A vonatjegyeket 4 fős hálófülkékben, étkezés nélkül, a városokban 3***-os szállodákban történő elhelyezést reggelivel, a megadott programokat, a szükséges transzfereket és a magyar nyelvű idegenvezetést.

A részvételi díj nem tartalmazza:

Repülőjegy irányár 145.000 Ft

Orosz vízumdíj: 19.000 Ft

Útlemondási biztosítás: 1,5%

Betegség-, Baleset-, Poggyászbiztosítás: köthető

Fakultatív programok:
Kreml: 8.000,-Ft
Szvijazsszk (ebéddel): 9.500,-Ft

Fakultatív 2 fős hálófülke felár a vonaton: 125.000 Ft/fő

1 ágyas felár a hotelekben: 55.000,-Ft

Étkezések helyi éttermekben: kb. 5-15 Euro/alkalom