Címlap »

 
 

Ázsia

 

Jelentkezés, kapcsolat



UTAZÁSI FELTÉTELEK



ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL

Indokína mélyén: Kambodzsa és Laosz

Időpont: 2020.  február 2-15. Délkelet-Ázsia legkevésbé modernizált országai, ahol a lakosság többsége ma is mezőgazdasági munkából él.  A rizspalántázástól – az elefánt-csutakolásig. „Szegénységüknek hála” megannyi hagyománnyal, régi szokással. Kambodzsában szorgosan művelt teraszokkal, öntöző csatornákkal és gátakkal – Laoszban érintetlen őserdőkkel, hegyvidékekkel. A Mekong mentén dzsungelbe temetkezett, (valaha) elfeledett városokkal, királyi palotákkal (Angkor; Louang Prhabang) – s az utóbbi években új erőre kapó, de valójában évezredes fővárosokkal (Phnom Penh; Vientiane). Francia gyarmati múltjuk, egyedi konyhavezetésük és receptkönyveik különleges fűszere…

A Selyemút mesés városai és a Közép-ázsiai sivatagok

2020. május 26 - június 3. és 2020. október 8-16.* A Selyemút mesés karavánútja, a Közép-ázsiai kánságok fővárosai (Szamarkand, Buhara, Híva) évszázadokon át a világ legtitokzatosabb területei közé tartoztak. Vámbéry Ármin, a rendkívüli tehetségű magyar őshaza kutató 1862-63 évi expedíciója - és az utazást követően kiadott könyvek (legismertebb a „Dervisruhában Közép-Ázsián át”) nyújtották az alapot a későbbi európai felfedezőknek a térség ismételt feltérképezéséhez. A középkori, óriási területű lovas-birodalmak vezéreinek (Timur Lenk, Dzsingiz kán) élete, a róluk szóló legendák az útleírások, kalandregények legkedveltebb témái közé tartoztak. A bazárok nyüzsgő forgataga, az UNESCO világörökségi védelem alatt álló óvárosok sikátorai és csodálatos iszlám épületei ma is az „Ezeregy éjszaka legszebb meséi” világát idézik.

Csilengi Dásza nyomán a Himalájában és Nyugat-Tibetben

Időpont: 2020. július 18-31. Nyugat-Tibet, a „Hágók országa” semmihez sem hasonlítható, különleges vidék a Karakoram-hegylánc és a Magas-Himalája vonulatai között. Ladakh káprázatos felszínformái, kristálytiszta csillagos égboltja, lelassult életritmusa, a helyiek napcserzette arcára írott sorsa, a buddhizmus „égi mentsvárai” annyira különlegessé teszik a vidéket, hogy minden szerencsés embernek látnia kellene, legalább egyszer életében. A mitikus Sangri-lá magyar vonatkozása, hogy itt élt és alkotott Csilengi Dásza, „az európai tanítvány” – ahogy mi ismerjük, Kőrösi Csoma Sándor - őshaza kutató, a tibetológia megalapítója…

Mongólia és a Bajkál-tó csodás vidékein

Időpont: 2020. július 30 - augusztus 13. Szibéria déli határvidékén a végeláthatatlan tajga, égig érő hegyek és Földünk legnagyobb „édes-vizű óceánja” a Bajkál földje vár ránk. A meseszép vidék számos ősi sztyeppei civilizáció (szkíta, hun, mongol) emlékeit őrzi, Oroszország a Transz-szibéria vasút megépítésével kapcsolta ezt a távoli vidéket a hatalmas birodalom vérkeringésébe. Mára a Bajkál-tó teljes partvidéke UNESCO világörökségi védelem alatt álló bioszféra rezervátum, megannyi endemikus állat és növényfajjal. Mongólia Földünk egyik utolsó helye, ahol a romlatlan természet és a vele összhangban élő pásztorok világát, a végtelen sztyeppét járva fellélegezhetünk: Él még Földanya. A határtalan kék égbolt alatt vágtató ménesek, hullámzó nyájak, a hegyoldalakon kapaszkodó jakcsordák – mind egy évszázadokkal ezelőtti világ életképeit idézik. Jurtáinkba belépve egy kicsit népvándorlás-kori őseink világába is érkezünk…

Dervisruhában Közép-Ázsián át

Időpont: 2020. szeptember 2-13. Közép-Ázsia a magyar őstörténet kutatók és földrajzi felfedezők „bölcsője”. Kőrösi Csoma Sándor nyomán járva tudósok és utazók sokasága indult ide, mint pl. Vámbéry Ármin; Zichy Jenő; Szádeczky- Kardoss Lajos; Almásy György vagy Prinz Gyula, hogy csak néhány nevet említsünk a legismertebbek közül. A magyarság eredete mellett a Selyemút mesés karavánútjai, a kánságok és birodalmak fővárosai (Szamarkand, Buhara, Híva, Urgencs) is vonzották útkeresőinket. Programunk Vámbéry Ármin, a rendkívüli tehetségű orientalista 1862-63 évi expedíciójához hasonló útvonalat jár végig – a mai modern szállás és közlekedési körülmények figyelembe vételével. Ezért is választottuk híres művét – körutazásunk főcímének. A mai Üzbegisztán bejárása után utunk a Kara-kum sivatagba, illetve az elzárt Türkmenisztánba vezet. Mit kerestek itt felfedezőink? Mire leltek? Keressük meg együtt a válaszokat.

Nepál és Bhután, a Himalája királyságai

Időpont: 2020. október 10-24. és 2021. április 12-27. A semmihez nem hasonlítható Himalája. „A hó hazája.” 2.400 km hosszan kígyózó hegységrendszer, ahol az Indiai szubkontinens Eurázsiának „gyürkőzik”. Több, mint 100 db (!) 7.200 m magasság feletti hó- és jégfedte hegycsúcs, elérhető völgyeiben ősi népcsoportok, nyelvek, szokások sokaságával. Földünk talán legelzártabb, s egyik legszegényebb területe – globálisan ható vallási és filozófiai értékekkel, felbecsülhetetlen tudásbeli gazdagsággal. Az Indus, a Gangesz, a Brahmaputra kultúráinak forrása, Buddha, a hinduizmus, a szikh vallás és a keleti bölcselet szülőhelye. Nepál és Bhután – kettő, az idők kezdete óta fennálló királyság, mindkettő teljes területe „A hó hazája”, a Himalája birodalmába esik. Az első egy „csak 1 évtizede létező”, gyorsan változó „új demokrácia”, a második a Druk Gyalpo, a „Sárkány Király” országa – a történelmi idők előtti, legendás Shambhala (?) esetleges mai reinkarnációja. (?)Körutazásunk az európai (nyugati) ember kísérlete, hogy a két ország legkülönlegesebb látnivalóinak bejárása közben – megértsen valamit a Himalája sokszínűségéből, s lakói spiritualitásából. Kísérlet, az összehasonlíthatatlan besorolására. Lehetőség a 8.848 m magas Mount Everest/ Csomolungma/ Sagarmantha (Földünk teteje) – repülőről történő megtekintésére – és a tibeti, mongol, valamint hindu szellemiség születésének „körbe járására”.Sok gyaloglással és elmélkedéssel – hiszen a gyalogló ember mindig többet lát…