Címlap »

 
 

Utazások áttekintése időrendi sorrendben

 

Jelentkezés, kapcsolat



UTAZÁSI FELTÉTELEK



ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL

Indokína mélyén: Kambodzsa és Laosz

Időpont: 2020.  február 2-15. Délkelet-Ázsia legkevésbé modernizált országai, ahol a lakosság többsége ma is mezőgazdasági munkából él.  A rizspalántázástól – az elefánt-csutakolásig. „Szegénységüknek hála” megannyi hagyománnyal, régi szokással. Kambodzsában szorgosan művelt teraszokkal, öntöző csatornákkal és gátakkal – Laoszban érintetlen őserdőkkel, hegyvidékekkel. A Mekong mentén dzsungelbe temetkezett, (valaha) elfeledett városokkal, királyi palotákkal (Angkor; Louang Prhabang) – s az utóbbi években új erőre kapó, de valójában évezredes fővárosokkal (Phnom Penh; Vientiane). Francia gyarmati múltjuk, egyedi konyhavezetésük és receptkönyveik különleges fűszere…

Hawaii – A Csendes-óceán trópusi gyöngyszemei

Időpont: 2019. november 17 - december 1. Öntsünk tiszta vizet a pohárba: Habár köztudott, hogy Földünk legtisztább vizei a Csendes-óceán közepén emelkedő Hawaii-szigetek partjait mossák (bolygónk talán legszebb, fehér homokos strandjaival) – az európaiak mégsem nyaralni érkeznek ebbe a trópusi paradicsomba. Túlságosan sok a természeti látnivalója, ráadásul túlságosan gazdag kulturális örökséggel – ahhoz, hogy tengerpartján sütkérezve elszalasszuk egyedi különlegességeit. Az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Hawaii Vulkánok Nemzeti Park; Pearl Harbour kikötője; a Polinéz királyok palotái, templomai és sírjai; a Jurassic Park trópusi esőerdői; James Cook kapitány tengeri sírja; a kávé, ananász, cukornád ültetvények világa – vagy az egekig nyúló, hófödte csúcsokra épített csillagvizsgálók – csak néhány tetszőlegesen megemlített világra szóló élmény – a Megannyiból.

Arábiai metropoliszok

Időpont: 2019. március 11-17. és április 16-22. „Az Emirátusok”. Ma az egész Földön ismert ország és „márkanév”, a gigászi luxus beruházások, gomba módra kinövő épületcsodák és feneketlen jólét szimbóluma. 50 éve a Brit-birodalom (Commonwealth) egyik legjelentéktelenebb „porfészke” a stratégiailag felértékelődő Perzsa-öbölben – korábban (a XIX. századig) „névtelen”, ismeretlen terület - valahol az Oszmán-birodalom legszegényebb peremén…

Nepál és Bhután, a Himalája királyságai

Időpont:2019.  június 9 – 24. és 2020. február 19 – március 5. A semmihez nem hasonlítható Himalája. „A hó hazája.” 2.400 km hosszan kígyózó hegységrendszer, ahol az Indiai szubkontinens Eurázsiának „gyürkőzik”. Több, mint 100 db (!) 7.200 m magasság feletti hó- és jégfedte hegycsúcs, elérhető völgyeiben ősi népcsoportok, nyelvek, szokások sokaságával. Földünk talán legelzártabb, s egyik legszegényebb területe – globálisan ható vallási és filozófiai értékekkel, felbecsülhetetlen tudásbeli gazdagsággal. Az Indus, a Gangesz, a Brahmaputra kultúráinak forrása, Buddha, a hinduizmus, a szikh vallás és a keleti bölcselet szülőhelye.

A Transzszibériai vasúton Irkutszkig

Időpont: 2019. június 14-25. és július 10-21. és augusztus 2-13. Több mint 9.000 km hosszúságú acélpálya, ami átszeli a végtelen Szibériát, sőt az azon is túl lévő Orosz Távol-Keletet. Több évtizednyi építkezés históriája, érintetlen rengetegek és a semmi közepén emelt iparvárosok egyvelege. Őshonos szibériai népek, a cárok emlékei, Észak-Ázsia kevéssé ismert természeti szépségei. Utazásunk során Moszkvától – egészen Irkutszkig robogunk, a rohanó vasparipa ablakain kinézve két kontinens jelenetei pörögnek előttünk. Végállomásunk a Bajkál, „Az Ötödik-óceán”.

ÉSZAKNYUGATI ÁTJÁRÓK (USA – Kanada)

Időpont: 2019. június 24 - július 4. Két egymásra néző ultramodern metropolisz – együtt 5 millió lakossal, egymástól kevesebb, mint 3 óra távolságra. Seattle az USA – Vancouver pedig Kanada kulturális és gazdasági „óriás-bébije” – a világon egyedülálló, érintetlen természeti környezettel. Csak itt, a két óriás állam nyugati határvidékén fordulhat elő, hogy a felhőkarcolókat hátrahagyva, szinte azonnal örök hóval és jéggel borított óriásvulkánokhoz érjünk (Mount Rainier, Mount Olympos). Körös-körül óriási ősvadonokkal, az európaiak számára meghökkentő méretű nemzeti parkokkal. Itt, a Csendes-óceán észak-amerikai partvidékén csak a XIX. század végén hozták létre az első településeket. (!)  Az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Olympia- és Pacific Rim Nemzeti Parkok főgerincei alatt a világ legnagyobb mérsékelt-övi esőerdői és fenyvesei terpeszkednek. Csak itt - egyedül a világon – napokon át sétálhatunk az építési tilalom alatt álló, védett fjordokban és óceáni fövenyeken. Ráadásul az USA-ban és Kanadában „egyszerre”.

Csilengi Dásza nyomán a Himalájában és Nyugat-Tibetben

Időpont: 2019. július 13-26. Nyugat-Tibet, a „Hágók országa” semmihez sem hasonlítható, különleges vidék a Karakoram-hegylánc és a Magas-Himalája vonulatai között. Ladakh káprázatos felszínformái, kristálytiszta csillagos égboltja, lelassult életritmusa, a helyiek napcserzette arcára írott sorsa, a buddhizmus „égi mentsvárai” annyira különlegessé teszik a vidéket, hogy minden szerencsés embernek látnia kellene, legalább egyszer életében. A mitikus Sangri-lá magyar vonatkozása, hogy itt élt és alkotott Csilengi Dásza, „az európai tanítvány” – ahogy mi ismerjük, Kőrösi Csoma Sándor - őshaza kutató, a tibetológia megalapítója…

Florida, Key- szigetek és New Orleans

2019.  október 19 – 30. FLORIDA ÉS A KEY-SZIGETEK: Florida a Mexikó-öböl trópusi félszigete ötvözi az amerikai és a karibi latin életforma jellegzetességeit: nagyszerű infrastruktúra, igen jó ellátás, még-jobb kubai zenével. A kellemes klíma és gondozott, pálmaligetes fehér homokos strandok mellett, világszerte ismertek az UNESCO védelem alatt álló, Everglades Nemzeti Park élőlényei, valamint a 200 km hosszan elnyúló Key-szigetek korall zátonyai és lágy türkiz vizei. Lehet – kell ehhez még valamit hozzá tenni? – kérdezhetjük…

Tromsø a sarkkutató expedíciók alaptábora és az Aurora borealis titkai

Időpont: 2020. február 18-23. Az Északi szélesség 69°41' (!) mentén elterülő Tromsø 350 km távolságra „van túl” Északi sarkkörön. A Tromsøya-sziget 36.000 lakosú nagyvárosa és azonos nevű megyéje az égbeszökő Lyngen-Alpok jégmezőinek és porhóval fedett viking legendáinak északi határvidéke. A XIX. században vált a Novaja Zemljától – Grönlandon át – Észak-Kanadáig tartó prémvadászatok, majd az Arktisz expedíciók és kutatás „alaptáborává” és központjává. Napjainkban 3.000 diák tanul egyetemein, s itt működik a titokzatos Aurora borealis (északi fény) kutatásának talán legismertebb intézménye. Február hónap minden napján 18.00 – 24:00 óra között ez a vidék az „Aurora borealis epicentruma”.

Eszkimók között Grönland hómezőin

Időpont: 2020. március 15-21. A csaknem 2.200.000 km2 területű szigetóriás az Északi szélesség 60°- tól, annak 83°-ig terjed, az ember által lakható világ határáig. Lakossága lassan eléri az 57 ezer főt, akik 80%-a kalaallit eszkimó (nyugat-grönlandi eszkimó). Másvilág ez. Egy Magyarországnál 18 x nagyobb fagyos szikla, gigászi jégsapkával, úszó jéghegyekkel, bálnavadászokkal, húzott szemű, kifogyhatatlan energiájú szánhúzó kutyákkal. Itt jégből épülnek az UNESCO világörökségi kincsei, s a rövid sarki nyár közeledtével az éjszaka is napfényben ragyog. A küszöbön át itt a vadonba lépünk, s minden lépésünk nyomot hagy…

JAKUTFÖLD ÖRÖKFAGY ÉS PORHÓ VILÁGA

Időpont: 2020. március 15 – 23. A több mint 3.000.000 km2 (!) területű Jakutföld (Szaha Köztársaság) Szibéria és bolygónk egyik legvadregényesebb tája. Északi határain a Jeges-óceán fagyott partjaival – délen az Orosz Távol-Kelet járatlan hegységeivel. „Közepén” hömpölyög a Bajkál-tóból eredő Léna óriásfolyama, amit a Jégkorszakban legyalult 800.000 tó vidéke csillogó jégtükrei ölelnek körbe. Itt 8 hónap hosszúságú a tél, a föld máig is 300-400 m mélységig fagyott (permafrost). Az évi középhőmérséklet még sohasem haladta meg a -9ºC értéket – de a jakut (török), tunguz és burját őslakosok ezt így szokták meg, sokan így szeretik. Ez Földünk leghidegebb lakott vidéke – igaz, 0,3 fő/km2 népsűrűséggel. Március közepén – amikor a hőmérő higanyszála már -30ºC-ra emelkedik (!) – indulunk erre a varázslatos vidékre – a Jégkorszak emlékei nyomán – a Léna jegén és a Verhojanszki-hegység ormain át – egészen Ojmakonig, a Hőmérsékleti Pólusig.

SPITZBERGÁK - A Jégvilág

Időpont: 2020.  április 6 – 13. Az északi szélesség 78° felett elterülő Spitzbergák (Svalbard) bolygónk legészakibb, állandóan lakott, speciálisan szervezett expedíciók nélkül is megközelíthető területe. A szigetvilág az „Arktisz kutatásának kapuja” - hiszen innen indult majd minden híres sarkvidéki felfedező életpályája, felfedezőútja – és változatlanul így van ez ma is.  Elég csak Nils Adolf Erik Nordenskiöld (1832 - 1901), Fridjof Nansen (1861 – 1930), vagy Roald Amundsen (1872-1928) neveit megemlítenünk. Ide jutott el 1910-ben Cholnoky Jenő (1870-1950), a magyar földrajz tudomány egyik legnagyobb alakja, hogy 4 évnyi előkészület után megjelentesse A Jégvilág című nagyszerű munkáját. Utazásunk ezen „magyar nyelvű jég enciklopédia” segítségével járja be a Spitzbergák hófehér sarki vadonját. Elérkezett az idő, hogy elinduljunk az Északi sarkvidék végtelennek tűnő jég- és hómezőin. Kényelmes, fűtött szállásunkra visszatérve – minden napot felfedezőként élhetünk meg, az éjféli nap szikrázó fényénél – Földünk legnagyobb szárazföldi ragadozói, a jegesmedvék birodalmában.

Baku a „kaszpi Dubai” és Azerbajdzsán legszebb tájai

Időpontok: 2020. április 30 - május 4. és október 4 - 9. (az októberi időpont 1 éjszaka / 1 nappal hosszabb) Baku, a „kaszpi Dubai” Földünk egyik legdinamikusabban fejlődő metropolisza. Az olaj milliárdoknak is köszönhető, hogy az „amerikai tempóban” növekedő városban a középkori karavánszerájok és az ultramodern felhőkarcolók harmóniában férnek meg egymás mellett. A városkapukon kívül meglepően változatos turisztikai kincsekkel találkozhatunk: A Kaukázus égbeszökő főgerincétől a Kaszpi-tenger kiépítetlen, homokos partjaiig 7 különböző éghajlat található a szubtrópusi erdőktől – a sivatagos hegyekig, a teaültetvényektől a jégmezőkig.

Vulcanus atlanti birodalma (Tenerife – La Gomera és La Palma)

Időpont: 2020. május 11-22. Rendkívül kellemes klímája, a szinte örökkön ragyogó nap és nagyszerű partjai tették világszerte ismertté az Atlanti-óceán legfelkapottabb nyaralóparadicsomát. Talán egy kicsit “túlságosan is felkapott”, vagy “túlságosan is nyaralási nagyüzem” – hallani olykor a mindenhová eljutó hírnév által táplált kritikákat is. Milyen hát igazából ez az óceáni szigetvilág? Milyenek hátország erődszerű magashegységei, szubtrópusi köderdői, nemzeti parkjai és ültetvényei? Miért olyan “aránytalanul magas” itt az UNESCO világörökségi védelem alatt álló területek aránya?

A titokzatos Balkán-félsziget

Időpont: 2020.  május 16 - 26. Balkán-félsziget: A legtöbb világlátott utazó szerint, Európa legérintetlenebb és legváltozatosabb vidéke (Csak Skandinávia „veheti fel vele a versenyt” a természeti szépségek terén). Oszmán örökségeinek köszönhetően a mai napig kicsit törökös is… kis-ázsiai néprajzi és kulturális jegyekkel. Szelídítetlen magashegységeiben (Durmitor; Prokletije; Šar-hegység) máig is felfedezésre váró gerinceket és völgyeket járhatunk – ősi városaiban (Cetinje, Gusinje, Prizren, Ulcinj, Shkodër, Kotor és Perast) évszázados hagyományokat tapasztalhatunk - s élhetünk meg.  Utazásunk egy következő, min. 3 fejezetes Balkán felfedező sorozat első epizódja, Crna gorai repülős érkezéssel / távozással, megannyi UNESCO világörökségi védelem alatt álló helyszínen, ős-öreg legendákon, no és egyedien festői hegyszorosokon, hágókon át.

YUKON - ALASZKA (Észak-Kanada – USA)

2020. június 22 – július 4. Kanada és Alaszka határvidékének északi vadonja az Aranyláz földje. Skagway (USA) vagy Dawson City (Kanada) fából épített városai mai is őrzik a XIX. század hangulatát, az ide özönlő aranyásók és szerencse-vadászok históriáit. Ma is vehetünk (jó szerencse esetén lelhetünk) aranyrögöt, ezüsttömböket – vagy helyben készült ékszereket. Ha ezekből nem kérnénk, coboly, farkas vagy hiúz gereznát. Földünk legnagyobb, nem sarkvidéki jégmezői alatt vezet utunk az atabaszka indián törzsek (tucson; hán; tanana) földjein, egészen a Top of the World (A Világ teteje) főút fordulójáig. Jack London nyomain járva, sőt - házában üldögélve próbáljuk megidézni a Vadon szava és az Aranyásók Alaszkában világát, helyszíneit. Kalandjaink során átszeljük a Yukon és Klondike folyókat, Alaszka legszebb fjordjait, hajón, kompon és csónakban… Végigutazzuk a White Pass & Yukon Route Railway páratlanul festői vasútvonalát, s fakultatív módon felrepülhetünk Kanada jéggel borított tetejéhez, az 5.959 m magas Mount Logan-hoz is.

A Lofoten-szigetek és a Lappföld hegyóriásai

Időpont: 2020. június 23 -július 2.Az Északi-sarkkörön túli Skandinávia tájai, természeti szépségei semmihez nem hasonlíthatóak, vagy mérhetőek Európában. A Lappföld lakatlan tundrái, irdatlan hegyóriásai, a Lofoten-szigetek égboltot karcoló farkasfog csúcsai vagy a feneketlen fjordok egymásutánja – mind, mind az utolsó jégkorszak páratlan formakincsének őrzői. Utazásunk az éjféli nap fényeiben járja végig három ország (Norvégia – Finnország és Svédország) természeti különlegességeit, a rövid sarki nyár élettel teli, júniusi napjaiban. „Házuk táján” látogatjuk meg a számi (lapp) rénszarvas tartókat, a mélytengeri halászokat, sőt a kirunai bányászokat is. „Élőszóban” hallgatjuk a viking sagákat – a vikingek unokáinak tolmácsolásában.

Feröer-szigetek

Időpont: 2020. június 26 - július 1. Európa egyik legtávolabbi zuga. Világunk része – vagy egy kicsit azon is túl talán…(?) Fjordok, a nyílt tengerből tornyosuló sziklafalak és egekbe érő méregzöld hegyek valószínűtlen vonalainak szigetvilága. Évezrede idesodródott vikingek legendái – máig is itt élő kései unokáik „hús-vér tolmácsolásában”. A hely, ahonnan Észak-Európa fővárosai a messzi délre esnek – az emberek, kiknek nyelvét csak Izlandon értik. Két tucat ismeretlen sziget, a romlatlan természet időtlen menedékei, ahol az Atlanti-óceán felhői születnek. Ez az utolsó vikingek otthona, a Skandináv világ „hatodik országa”.

ALASZKA az óriások vadonja

Időpont: 2020. július 12-24. A rövid sarki nyár világának bemutatása és megörökítése, Széchenyi Zsigmond (1898- 1967) vadász-expedíciós útvonalának „újrajárása” közben.

Világok határa: Azori-szigetek - AKTÍV nyaralás

Időpont: 2020. július 17-26. Azori szigetek: A portugál földrajzi felfedezések igaz meséinek földje és óceánja, Európa és az Újvilág között “félúton”. A Golf-áramlat ölelésében, bársonyos, szubtrópusi klímával, lágy hőmérséklettel. Az Atlanti-óceán mélykék szívében rejtőző szigetvilág, amit a legtöbb turisztikai szakíró Atlantisz itt maradt ligeteinek tart. A végtelen vízből kiemelkedő ananász, tea, dohány és szőlő ültetvények zöldje – lírai szépségű hegyvidéki tájain bolygónk talán legszínpompásabb virágszőnyegeivel. Lakói felfedezők, hajósok, kalózok és más tengerjárók leszármazottai, évszázados dicsőség és hagyományok örökségével. A portugál gyarmatbirodalom kincseiből épített gazdagság, UNESCO világörökségi óváros és középkori katedrálisok – ahol delfinek és bálnák kísérik az óceánra szállókat. A négy leghíresebb szigetén tett látogatás felejthetetlen, szemlélet- és lélekformáló élmény.

Mongólia és a Bajkál-tó csodás vidékein

Időpont: 2020. július 30 - augusztus 13. Szibéria déli határvidékén a végeláthatatlan tajga, égig érő hegyek és Földünk legnagyobb „édes-vizű óceánja” a Bajkál földje vár ránk. A meseszép vidék számos ősi sztyeppei civilizáció (szkíta, hun, mongol) emlékeit őrzi, Oroszország a Transz-szibéria vasút megépítésével kapcsolta ezt a távoli vidéket a hatalmas birodalom vérkeringésébe. Mára a Bajkál-tó teljes partvidéke UNESCO világörökségi védelem alatt álló bioszféra rezervátum, megannyi endemikus állat és növényfajjal. Mongólia Földünk egyik utolsó helye, ahol a romlatlan természet és a vele összhangban élő pásztorok világát, a végtelen sztyeppét járva fellélegezhetünk: Él még Földanya. A határtalan kék égbolt alatt vágtató ménesek, hullámzó nyájak, a hegyoldalakon kapaszkodó jakcsordák – mind egy évszázadokkal ezelőtti világ életképeit idézik. Jurtáinkba belépve egy kicsit népvándorlás-kori őseink világába is érkezünk…

A Balti-tenger kincsei

Időpont: 2020. augusztus 15 – 24. Litvánia, Lettország és Észtország – három piciny, s mégis rendkívül figyelemre méltó ország. Skandinávia és Kelet-Európa határvilága, a két kultúra keresztmetszetében, s azok évszázados küzdelmeinek múltjával. Csodaszépen fennmaradt, példásan karbantartott, UNESCO világörökségi védelem alatt álló fővárosok (Vilnius, Riga és Tallin), ahol a középkori hangulat nagyszerűen megfér az elmúlt 20 év ultramodern fejlesztéseivel. Zöldellő erdőkkel, gondozott legelőkkel körbeölelt, takarosan csinos, rendkívül nyugodt vidék – a Balti-tenger mindig hű hullámaival. Európa talán legmeglepőbb szeglete, ahol mostanság mindenből a legjobb jut lakosainak. S mindez afféle „svédes-németes” óvárosokkal és műemlékekkel; „finnes-lengyeles” faluképekkel – s „hollandos-franciás” kastélyokkal és udvarházakkal.

Azerbajdzsán - a Kaukázus hajdani kánságainak 1001 színű szőnyege és kincses olajbirodalma

Időpont: 2020. augusztus 20-28. Habár Magyarországon még mindig szinte ismeretlen - kevés festőibb országot találhatunk az öreg Eurázsiában. A Kaukázus égbeszökő főgerincétől a Kaszpi-tenger kiépítetlen, homokos partjaiig 7 különböző éghajlat található a hazánkéval nagyjából megegyező területen. A szubtrópusi erdőktől – a sivatagos hegyekig, a teaültetvényektől a jégmezőkig – Azerbajdzsán meglepően változatos tájakkal és turisztikai kincsekkel rendelkezik. Fővárosa az 1900-as évek elején „amerikai tempóban” növekedő olajközpont – napjainkban ismét a világ egyik leggyorsabban fejlődő metropolisza. A középkori karavánszerájok és ultramodern felhőkarcolók harmóniában férnek meg egymás mellett. Az ország a „legek” földje is, hiszen a kultúra szerelmesei Földünk legszebb UNESCO világörökségi szőnyegeiben gyönyörködhetnek – míg a természetszeretők 1 napon belül túrázhatnak a világ legtermékenyebb iszapvulkánjaira, Gobusztán „holdbéli tájain”, vagy a Magas-Kaukázus főgerince alatt.

Új-Zéland (Aotearoa) kékje

Időpont:2020. október 31 – november 18. Két hatalmas és hatszáz kisebb sziget, Óceánia és Földünk másik oldalán. Az Északi-sziget (Te Ika-a-Maui) és a Déli-sziget (Te Waipounamu) egyenként is jelentősen nagyobbak Magyarországnál, s köztudott, hogy ennél távolabbra csak akkor utazhatnánk… ha a Holdra tartanánk. A harcos maorik valaha érintetlen vadonja – majd a Brit birodalom legbiztonságosabb és legbékésebb szeglete – ma a legtisztább, legszabadabb, legélhetőbb, legirigyeltebb fejlett demokrácia – hogy csak néhányat említsünk, az Új-Zélandhoz kötődő sok-sok leg-ből…

Grúzia a Kaukázus szíve

Időpont: 2020. szeptember 4-15. Aligha akad festőibb ország, mint a Fekete-tenger és a Nagy-Kaukázus 5.000 méternél magasabb csúcsai közé „teremtett” Grúzia. Adzsaria szubtrópusi strandjai;- Szvaneti örök hóval és jéggel borított gerincei;- Szignagi lankás szőlészetei; egészen különleges változatosságot, s ugyanakkor egységet alkotnak. A több ezer éves múlt legendái és igaz meséi kifogyhatatlan kincset őriznek, az ókori görög Argonauták utazásaitól – Timúr Lenk hódító seregeinek nyomán át - a Lenin és Sztálin szervezte 1907-es Tbiliszi Bankrablásig.

Teleki Expedíció emlékutazás

Időpont:2020. október 3 – 16. Széki gróf Teleki Sámuel 1887/88 évi Kelet-Afrika expedíciója a földrajzi felfedezések korának utolsó nagyszabású vállalkozása volt, „az Afrika utolsó fehér foltjaként” számon tartott kelet-afrikai vadonba. Az expedíció számos földrajzi, térképészeti, vulkanológiai, zoológiai, botanikai és néprajzi felfedezéssel gazdagította a magyar- és egyetemes földrajztudományt. Teleki jutott fel először a Kilimandzsárón és a Kenya-hegyen a hóhatárig (az akkori 5.300 és 4.650 m magasságig); több, addig az európaiak számára ismeretlen népcsoporttal teremtettek kapcsolatot; elsőként térképezték fel a Rudolf- és Stefánia tavak környékét, és figyeltek meg a kontinens belsejében működő tűzhányót, a Teleki-vulkánt; felfedeztek 3 új kaméleon fajt és több tucat, addig ismeretlen növényt.

Aranyosszék, Háromszék, Erdővidék és a Barcaság

Időpont: 2020. október 4-11. Aranyosszék, Orbán Balázs szavaival „a Székelyföld különálló, annak egy későbbi gyarmata”, s a határvidékét védő Torockó-hegység Erdély legdrámaibb szépségű tájaihoz tartoznak. Honismereti (idő)utazásunkat, innen a Székelykő (1.129 m) bércei alól kezdjük, Nagyenyeden és Gyulafehérváron át – a Háromszéki-havasok irdatlan fenyveseiig. Egy napot töltünk Kommandón, a Kárpát-medence legmagasabban fekvő magyar településén, a „Kis-Himaláját” keresve, de belekóstolunk a nagyvárosi komfort körülményeibe is, Sepsiszentgyörgyön. Végigjárjuk a festői Vargyas-szurdok minden zugát, elérhető barlangját – amikor a legszínesebb ez a táj: a vénasszonyok nyarán.

Lipari-szigetek és Kelet-Szicília

Időpont: 2020. október 8-15.. Lipari-szigetek (Eoli-szigetek): A görög-római alvilág kráterei a Földközi-tenger (Tirrén-tenger) közepén. Alig látható pontok a térképen – stratégiai hídfők az ókori tengerjáró népek – egyedülálló UNESCO világörökségi értékek és élmények a mai utazók számára. Az egyetlen hely Európa határain, ahol egyszerre láthatunk működő tűzhányókat (Etna és Stromboli); kénes gőzfelhőket okádó krátereket és iszapvulkánt (Vulcano); a felhőkbe törő, zöld óriás kúpokat (Salina) és a tengert átszúró irdatlan sziklákat (Lipari).  

Ghána – São Tomé és Príncipe

Időpont: 2021. február 8 – 21. Nyugat-Afrika, a Guineai-öböl mentén kalauzol utazásunk, a legendás Aranypart (Gold Coast) UNESCO világörökségi erődjeitől az utolsó épen maradt egyenlítői őserdők mélyéig. Afrikai elveszett birodalmai, a portugál földrajzi felfedezések, a holland világkereskedelem és a viktoriánus kori örökség nyomán járjuk be a térség két legbiztonságosabb, legkiegyensúlyozottabb országát. Az Atlanti-óceán mellett hajózunk Földünk legnagyobb mesterséges „tengerén”, a Volta-tavon. Ghána ültetvényein megízlelhetjük a legendás kakaót, banánt – s más, olykor ismeretlen trópusi gyümölcsöket. São Tomén, az Egyenlítőn állva, egyszerre túrázhatunk mindkét féltekén…, az Obô Nemzeti Parkban megtapasztalhatjuk, milyen volt az ember előtti világ dzsungele.