Archív: Kárpát – medence

A Kiskunság és tágabb környezete (Duna-Tisza köze) máig is ázsiai hangulatokat, néprajzi jegyeket – sőt természeti sajátosságokat is őriz. Tudjuk, hogy a Duna – Tisza köze az eurázsiai sztyeppe legnyugatibb szigete, s azt is, hogy az itt élő avarok, magyarok, kunok élete milyen mértékben függött a lovaktól, illetve a legeltetett jószágtól. A külterjes állattartás még a XIX. században is meghatározó életmód volt számos helyen. A több mozaikban (több területen) elterülő Kiskunsági Nemzeti Park így nem csak a különleges, szinte érintetlen természet szigeteit „vigyázza” – de őrzi ezt az ősi pusztai életmódot is. 3 napos utazásunk a Felső-Kiskunság pusztáitól – Bugacon át – Tiszaalpárig és Ópusztaszerig járja végig a Duna-Tisza közét. Figyelmet szentelve a magyar szecesszió különleges alföldi emlékeinek is. 

Időpont: 2022. február 5-6. Közép-Európa legnagyobb ártéri vadonja a maga nemében egyedülálló hely. A Duna szigetei és holtágai között ma is védelmet talál a rétisas, a békászó sas és a kerecsen sólyom is. Közismert kapitális méretű- és agancsú gímbikáiról, de nagyon szép számban találni őzeket és vaddisznókat is. Január első hetére lehull a lomb, olykor a hó is – s nyugalomra szenderül a vadon. Ilyenkor a legjobb az esély a nemes vadak megpillantására. A szigorúan védett, engedélyköteles (a turisták elől elzárt) helyekre, erdészeti szakemberek által kalauzolt csendes sétákon. Gemenc téli csendjében lépésről – lépésre tárulnak fel a rétisasok és gímszarvasok világának titkai.       

Időpont: 2021. június 17-20. Magyarország legvadregényesebb szeglete. A Kárpát-koszorú „belső pereme”, a Tisza és a Bodrog gyönyörű ártereivel, termékeny földjeivel. Kárpátalja és a Felvidék találkozásánál, hangulatában és múltjában is osztozva a két szomszédos - néhai országrésszel. Anonymus honfoglalóinak otthona, itt lakott Tarcal vezér, itt építette bevehetetlen földvárát Szabolcs, s innen indult Bizáncba, majd nyugati háborúiba Bulcsú. Itt született Szent László I. törvénykönyve, majd innen vittek végbe országos cselekedeteket a Dobók, Perényiek, Báthoryak vagy a Rákócziak. Erdői és hegyei a legérintetlenebbek, helyreállított fellegvárai (Boldogkőváralja, Regéc, Füzér) a legszebbek, ásatási területei (Karos, Tarcal, Rakamaz, Szabolcs) a legősibbek, kastélyai és városai (Tiszadob, Füzérradvány, Kőkapu, Sárospatak, Sátoraljaújhely) a legmesésebbek. Itt őrzi titkait Gönc, Kishuta vagy az aranyat adó Telkibánya.

Időpont: 2021. május 25-28. Magyarország legészakibb és leghegyesebb szegleteibe indul 2021. március végi utazásunk. Sok-sok a szabad ég alatt töltött idővel, festői panorámákkal – szabadulva a mögöttünk álló év minden be-, le-, és elzártságától. Programunkat minden tapasztalt, vagy tapasztalni akaró természetjárónak jó szívvel ajánljuk. Mindenkinek, aki a sok online… home office… házhozszállítás… és virtuálisan legyünk együtt… stb. kampány után, immár némi valós élményre is vágyik. 

Időpont: 2019.  szeptember 22 – 29. Észak-Erdély, a csodaszép Radnai-havasok és a Máramarosi-havasok déli vidéke 1940-ben, a II. Bécsi döntés eredményeként került vissza ismét Magyarországhoz. A rendkívül ritkán lakott vidék legimpozánsabb vonulata, a Szacsali-hágótól a Radnai-hágóig húzódó, több mint 45 km főgerinc hosszúságú Radnai-havasok vált Magyarország legvadregényesebb magashegységévé. A 2.305 m magasságú, közigazgatásilag Máramaros-megyéhez tartozó Nagy-Kőhavas csúcsa „lett ismét” az ország legmagasabb pontja, így a terület visszatérésével szinte egy időben nevezték el a kormányzóról. Ezen a vadregényes tájon vezet utazásunk, számos magyar emlék meglátogatásával. 2 nap erejéig “átkelünk” a Kárpátok gerincein is – megtekintve Bukovina UNESCO világörökségi, festett kolostorainak három legszebbikét. A Békási-víztárolón tett „magashegységi hajókirándulást” követően Borszéken, a borvizek fővárosában töltjük fel kulacsainkat – s lelkünket.

Időpont: 2019. április 7-12. és szeptember 29 - október 4. Utazásunk mottója a közismert székely tréfa befejező sora – apropója a Székelyföld falvainak ma is hívogató bája, a Görgényi-havasok és a Hargita egyedülálló medve-gazdagsága. Helyi erdészeti szakemberek irányításával, 4 egymást követő alkalommal ülünk ki a lesekre, hogy megfigyelhessük a Kárpátok barna bundás óriásait. Napközben is serényen ügyelünk arra, hogy el- és feljuthassunk olyan helyszínekre, ahová mások nem: Firtos várának romjaihoz, a Krisztus szíve óriás-szoborhoz, a Nagy- Somlyó kilátójához, az 1.801 m magas Madarasi-Hargita csúcsára, vagy a Csudálő-kő égi legelőire. Testben és lélekben is felfrissítő programunk során nem térünk ki a legsúlyosabb szembejövő székely viccek elől sem…

Időpont: 2016. augusztus 14-20. Dél-Erdély, Szászföld és Háromszék legszebb látnivalói

Időpont: 2016. július 10-15. Vadregényes erdőink legszebbjei, legendás hegyeink legismertebbjei mind-mind a Székelyföldön vannak. A Madarasi-Hargita (1.801m) kopjafa rengetege; a Teleki-csúcs / Kis-Pietrosz / Nagy-Köves (2.102m) sziklapiramisa vagy az Egyes-kő (1.608m) tűszerűen hegyes bércei minden természetjáró és túraszerető utazó „legbecsesebb trófeái” közé tartoznak. Programunk során ezeket a trófeákat meglátogatva, a Székelyföld havasainak legszebb hágóit és főgerinceit járva jutunk el- és fel a Keleti-Kárpátok legkülönlegesebb erdőibe és csúcsaira. Székely-magyar hegyi vezetőnk és vendéglátóink segítségével a természeti különlegességek felfedezése közben bepillantást nyerhetünk Ábel és Uz Bence unokáinak mindennapi életébe is.

Időpont: 2015. június 20 – 26. Az erdélyi utazások között egyedülálló és minden ízében rendhagyó utazás során több alkalommal terepjáró teherautókra szállunk, hogy elérjük Székelyföld havasainak legszebb hágóit és főgerinceit is. Célpontjaink között szerepel a legendás Egyes-kő (1.608 m); a gyimeseki Apa-havas (1.239 m) és az 1000 éves határ kövei, illetve a Kelemen-havasokban a Nagy-Köves (2.100m), a „Székelyföld teteje” is. Utunk a természetjáró- és kulturális programok elegye – járműveken megközelítve a havasokat és leghíresebb csúcsokat, vezetett sétákkal Uz Bence unokáinak falvaitól - Segesvár óvárosáig.

Időpont: 2012. május 25 - június 1. László (1077-1095) bizánci és horvátországi politikájával, háborúival – Magyarország és Horvátország egy korona alatt történő egyesítésének történetével. Csáktornyán látogatás a Csák ispán által épített várnál, amit I. Ferdinánd (1526-1564) ajándékozott a Zrínyieknek. Zrínyi Miklós, a költő államférfi emlékoszlopának megtekintése, majd látogatás a Ferences templomnál, illetve a Zrínyi címeres rendháznál. Rövid utazás Szentilonára, a néhai Pálos kolostorhoz. A magyar alapítású Pálos rend történetének, szerepének áttekintése, látogatással Zrínyi Miklós, a szigetvári hős kápolnájánál. Nagy Szolimán szultán magyarországi hadjáratainak és intézkedéseinek vázlatos bemutatása. Történetek a Zrínyi család legfontosabb tagjairól. Látogatás a néhai Varasd vármegye székhelyén, a „horvát bánok udvarhelyén” Varasdon.

Időpont:2010. augusztus 23 – 27 Ismerkedés Szt. László korával, a XI. századi magyar-kun kapcsolatokkal. Rövid séta a Nagyváradi főszékesegyháznál, a püspöki palota kertjében álló Szt. László szobornál. Továbbutazás a Királyhágóra. Útközben ismerkedés a székelyek eredetével, a hun-székely rokonság irodalmával, a székely nemzetségek Árpád-kori településeivel. Átutazás Kalotaszegen, majd vezetés az új autópályán. Rövid séta Marosvásárhely főterén, látogatással a szecessziós Kultúrpalotában, illetve a vár falainál. Ismerkedés az Erdélyi Fejedelemség kialakulásának-, illetve II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának körülményeivel. Haladás a Kis-Küküllő festői völgyében Székelyabodra, közben a székely székek és közigazgatási határok történetének, a Székelyföld földrajzi kiterjedésének áttekintése. A Küküllő-vidék és a Nyárádmente határán található kicsiny székely faluba 4 km hosszú erdei út vezet, festői környezetben, a falu felső kaszálóiról nagyszerű kilátással a Görgény-Hargitai fennsík hegyeire.